Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 30 924 35 49        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  élettársi vagyonközösségi szerződés  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerződés  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  öröklési perek  |  öröklési szerződés  |  tartási szerződés  |  végrendelet


Összes kérdés: 655db

351.
Idő: 2009.10.17 09:30:18
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Örökösödési üggyel kapcsolatban fordulnék Önhöz.
Bátyámat 2004.05. hónappal kizáró gondnokság alá helyezték, alkohol problémái és rendőrségi ügye miatt (saját nevén lévő ingatlanját Őt átíratásra kényszerítve megszerezték). Ekkor még édesanyámmal élt és helyileg illetékes hivatásos gondnoka volt. A gondnok kezdeményezte elhelyezését egy szenvedélybetegek otthonába.
Édesanyám 2004.09. hónapban közjegyző által hitelesített végrendeletet készített, melyben kizárta bátyámat hivatkozva agresszív viselkedésére és alkoholizmusára, így én vagyok az egyedüli örökös.
Bátyám 2006-ban áthelyezésre került egy Pest megyei otthonba és kirendeltek mellé egy hivatásos gondnokot.
Édesanyám idén elhunyt és végakarata volt, hogy az örökségből (1 ingatlan és a hozzá tartozó ingóságok) a bátyám 3 lányának adjak egy bizonyos részt és én legyek a bátyám gondnoka.
A hagyatéki tárgyalásokon a kirendelt gondnok személyesen nem jelent meg, de megtámadta a végrendeletet hivatkozva arra, hogy a bátyám a végrendelet elkészítésekor már kizáró gondnokság alatt állt és a rokoni fok miatt teljesen nem zárható ki az öröklésből.
Az lenne a kérdésem, hogy Ön szerint hogy teljesíthető édesanyám végakarata?


Válasz: Kedves Kérdező,

váéleményem szerint a gondnok hivatalból támadta meg a végrendelet. A bátyjnak lenne ignye kötelerészre, ha nem tagadta volni ki az édesanyja. A kitagadás okai pedig kétségtelenül fennálltak már a gondnokásg alá helyezés előtt is (botrányos életvitel pl.). Emiatt a kitagadás szerintem érvényes, és édesanyja végakarata előbb vagy utóbb érvényesülni fog.

Tisztelettel:

DR. Szabert Attila ügyvéd.

352.
Idő: 2009.10.16 21:29:44
Kérdés: Tisztelt Uram!

Vállás előtt állunk, és nemrégen jutott a tudomásomra, hogy férjem a házasságunk alatt szerzett pénzeinek egy jó részét az édesanyja nevén tartja egy bankban, melyhez ő csak aláírási joggal rendelkezik! Természetesen nyoma sincs, hogy az összeg őt illetné!
Gondolom én ehhez a pénzhez nem juthatok hozzá válás esetén, de a kérdésem az lenne, ha én is kapok aláírási jogot a számlához, vajon az bizonyítja e, hogy a nagy pénzösszeg nem volt "megspórolható" anyosom bevételeiből?

Vajon az aláírási jog egy bankbann feljigosít e arra, hogy részletes pénzforgalmi összesítőt kérjek azadtott bankszámláról?

Köszönettel "gatope"
Válasz: Kedves Kérdező,


vélmeényem szerint a férje kötele elszémolni a házassági közös vagyonba tartozó összeggel. Ha ön bizonyítja, hogy a pénzt a férje kereste, és az anyósa nem tudota vlna megspórolni, szerintem követelheti a fele részének kiadását. A perben a bíróság bekári a bankszémlát vezető intézettől a pénzforgalmat, és az ön bizonyítáési inídtvényának megfelelően leflytatja a bizonyítást )pl. tanúkat hallgat meg stb.)

Ha az aláír jog alatt azt érti, hogy ön is meghatalmazott, akkro kérhet összesítőt is a szémláról, ha eléri, hogy kapjon ilyen jogot.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

353.
Idő: 2009.10.16 15:44:25
Kérdés: Tisztel Ügyvédúr!
25 év után válok a férjemtől elköltözött márciusban a barátnőjéhez.3 ingatlanunk van és kp.
az egyik ingatlant a fiunknak ajándékoztuk 16/22 részben amikor 14 éves volt most 24 éves.
A férjem az ügyvédjével együtt a fiam tulajdoni hányadát el akarja venni mint mondta csak számszakilag.Tehát az őŐ különvagyonát belette a közösbe.
Kérdésem: ez lehetséges-e és ha igen miért? és mikor? milyen jogszabály írja ezt elő?
Üdvözlettel
Erzsike
Válasz: Kedves Kérdező,

véleményem szerint a vagyonmesgoztás csak ara a vagyontárgyra tejedhet ki, amely az életközsság megszakadásakor megvan (valamelyik fél nevén van). A 10 éve elajándékozott vagyontárgy tehát nem eshet megosztás alá, így az elszmolásból ki kell venni. A leírtak apalán nem látok olyan okot, amiben ezt a tételt számszakilag nyilvén kellen tartani. Ha további segítséghre van szüksége, kérem, keressen.

Tisztelettel:

DR. SzajberT Attila ügyvéd


354.
Idő: 2009.10.16 13:21:28
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nagynénék júniusban elhalállozott. Gyermeke, férje nem volt. Szociális otthonban élt. Adományozás címén a takarékbetét-könyvének nagyobb részét halála esetén a szociális otthon vezetője által képviselt alapítványra hagyta. Meglehet-e támadni ezt azon a címen, hogy ez a két pozíció szerintünk nem összeférhető, hiszen az otthon vezetőjeként szinte függelmi viszony van közöttük.

Köszönettel Kocsis József
Válasz: Kedves Kérdező,

szerintem e nem alap a megtémadásra. Ha önök kötelesrészre sem jogosultak, akkor vegyék úgy, hogy ez volt a nagynéni végakarat. Lehet hogy azért tette ezt, mert a szociélis otthon tett érte valamit, vagy egyszeráen csak szerette az otthon vezetőját, vagy semmi oka nem volt rá, csak éppen olyan kedve volt. Természtesen ha bizonytjék, hogy konkrét fenygetés vagy kényszer hatása alatt cselekedett akkor a rendelkező szerződés lehet semmis - a leírtak alapján azonban erre semmi nem utalt.

Tiosztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

355.
Idő: 2009.10.14 19:42:29
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdéseim a következők:
1. Elhunyt édesanyámnak volt egy forint bankszámlája, amely fölött 100%-os meghatalmazottként rendelkeztem. Halála előtt egy héttel kötött egy kiegészítő megállapodást a bankkal, amely szerint a haláleseti kedvezményezett egyben az egyetlen örökös, én legyek. Az lenne a kérdésem, hogy a bankszámla hagyaték tárgyát képezi-e, vizsgálja-e a jegyző, illetékköteles-e, illetve mi a helyzet az özveggyel, ha ő külön bankszámlával rendelkezik/rendelkezett? A nyugdíjuk mindkettőjüknek a saját bankszámlájukra folyt be.
2. Ugyanígy tulajdonosa volt édesanyám egy devizaszámlának is, amely fölött az özvegy - aki nem az édesapám - volt a meghatalmazott. Édesanyám 6:30-kor hunyt el, az özvegy pedig 10:05-kor feltörette a lekötött pénzt elveszítve ezzel a kamatot, fölvette a bank pénztárában, majd befizette a saját bankszámlájára.
Kérem, mondja meg, mik a lehetőségeim, milyen lépéseket kell tennem, illetve mi az én jogos járandóságom.
Várom válaszát.
Köszönettel,
Pamp Lenke
Válasz: Kedves Kérdező,

1. az elhalálozási rendelkezéssel hátrahagyott bankszámlá nem része a hagyatéknak abban az értelemben, hogy a rajta lévő öszeget a bank a hagyatáéki eljárástől függetlenül ki kell fizesse a kedvezményezettnek. Más kérdés, hogy ha ez az összeg lényegében ajndékként került önhöz, és van olyan személy, akinek a kötelesrlészét sérti az ajándékopzás, akkor a kötelesrész alapjához ezt az ajéndékot is hozzá kell szémítani, akár a bank, akár a közjegyő végzése alapján kapta is meg azt a jogosult.

2.
Ami az özvegyet illeti: ő önnel együtt törvnyes örökös. A devzaszémlán levő pénzt ön örökölte az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten. Ez azt jelenti, hogy az összeg kamatai őt illetik meg, viszont amíg a haszonélvezeti jog fennáll, ön nem használhatja fel ezt az összeget. A haszonélvezeti jog azonban megválthtaó, és megvltás jogcímén az özvegyet egy gyerekrész - azaz esetünben az összeg fele - illeti meg. A felvett pénzzel tehát miondeképpen elszáémolni tartozik ön felé.

3. Az önök helyzetét bonyolíthatja az is, hogy az özvegy házassátársi vagyonközösség jogcímén igényt tarthat bármely összeg fele részére, feltéve, hogy az említett összegek nem képezték édesanyja különvagyonát. Ebben az esetben az özvegyet a sajét jogán - és nem öröklés jogcímén - illeti meg az összegek fele, és öröklés alá csak a másik fele rész esik.

A konkrét számok ismeretében nem tartom elképzelhetlenenek azt sem, hogy szóba kerülhessen az özvegy kötelesrésze, ha az önnek jutattot ajándék jelentős összegű, és a devizaszmlán pedig kevés pénz maradt.

Összesítve tehát meg kell vizsgálni az ügyet a házassági vagyonjog, a törvényes öröklés, és a kötrelesrész szempontjából és csak ez után lehet megállapoítani, hogy kinek mekkora összeg jár a hagyatékból. Ha valaki többet tart magánál, mint amennyi neki jár, a különbözetet köteles kiadni.

Amennyiben segítságre van szüksége igénye érvényesítéséhez, kérem, kressen.

Tisztelettel:

DR. Szajbert Attila ügyvéd



«      (oldal: 71/131)      »