Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 30 924 35 49        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  élettársi vagyonközösségi szerződés  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerződés  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  öröklési perek  |  öröklési szerződés  |  tartási szerződés  |  végrendelet


Összes kérdés: 651db

351.
Idő: 2009.10.14 19:42:29
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdéseim a következők:
1. Elhunyt édesanyámnak volt egy forint bankszámlája, amely fölött 100%-os meghatalmazottként rendelkeztem. Halála előtt egy héttel kötött egy kiegészítő megállapodást a bankkal, amely szerint a haláleseti kedvezményezett egyben az egyetlen örökös, én legyek. Az lenne a kérdésem, hogy a bankszámla hagyaték tárgyát képezi-e, vizsgálja-e a jegyző, illetékköteles-e, illetve mi a helyzet az özveggyel, ha ő külön bankszámlával rendelkezik/rendelkezett? A nyugdíjuk mindkettőjüknek a saját bankszámlájukra folyt be.
2. Ugyanígy tulajdonosa volt édesanyám egy devizaszámlának is, amely fölött az özvegy - aki nem az édesapám - volt a meghatalmazott. Édesanyám 6:30-kor hunyt el, az özvegy pedig 10:05-kor feltörette a lekötött pénzt elveszítve ezzel a kamatot, fölvette a bank pénztárában, majd befizette a saját bankszámlájára.
Kérem, mondja meg, mik a lehetőségeim, milyen lépéseket kell tennem, illetve mi az én jogos járandóságom.
Várom válaszát.
Köszönettel,
Pamp Lenke
Válasz: Kedves Kérdező,

1. az elhalálozási rendelkezéssel hátrahagyott bankszámlá nem része a hagyatéknak abban az értelemben, hogy a rajta lévő öszeget a bank a hagyatáéki eljárástől függetlenül ki kell fizesse a kedvezményezettnek. Más kérdés, hogy ha ez az összeg lényegében ajndékként került önhöz, és van olyan személy, akinek a kötelesrlészét sérti az ajándékopzás, akkor a kötelesrész alapjához ezt az ajéndékot is hozzá kell szémítani, akár a bank, akár a közjegyő végzése alapján kapta is meg azt a jogosult.

2.
Ami az özvegyet illeti: ő önnel együtt törvnyes örökös. A devzaszémlán levő pénzt ön örökölte az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten. Ez azt jelenti, hogy az összeg kamatai őt illetik meg, viszont amíg a haszonélvezeti jog fennáll, ön nem használhatja fel ezt az összeget. A haszonélvezeti jog azonban megválthtaó, és megvltás jogcímén az özvegyet egy gyerekrész - azaz esetünben az összeg fele - illeti meg. A felvett pénzzel tehát miondeképpen elszáémolni tartozik ön felé.

3. Az önök helyzetét bonyolíthatja az is, hogy az özvegy házassátársi vagyonközösség jogcímén igényt tarthat bármely összeg fele részére, feltéve, hogy az említett összegek nem képezték édesanyja különvagyonát. Ebben az esetben az özvegyet a sajét jogán - és nem öröklés jogcímén - illeti meg az összegek fele, és öröklés alá csak a másik fele rész esik.

A konkrét számok ismeretében nem tartom elképzelhetlenenek azt sem, hogy szóba kerülhessen az özvegy kötelesrésze, ha az önnek jutattot ajándék jelentős összegű, és a devizaszmlán pedig kevés pénz maradt.

Összesítve tehát meg kell vizsgálni az ügyet a házassági vagyonjog, a törvényes öröklés, és a kötrelesrész szempontjából és csak ez után lehet megállapoítani, hogy kinek mekkora összeg jár a hagyatékból. Ha valaki többet tart magánál, mint amennyi neki jár, a különbözetet köteles kiadni.

Amennyiben segítságre van szüksége igénye érvényesítéséhez, kérem, kressen.

Tisztelettel:

DR. Szajbert Attila ügyvéd

352.
Idő: 2009.10.14 11:36:47
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd úr!

Ez év juniusában az édesapánk eldta a második házassága előtt szerzett vagyonát képező lakását és az volt tervük, hogy vidékre költöznek.
Az édesapám ez év augusztusában sajnos hirtelen meghalt, a végrendeletében az örökös az özvegye lett megjelőlve aki a nem az édesanyánk. A Hőlgy e hónap 10-én hirtelen meghalt nincs rokona, ahol éltek édesapánkkal az egy önkörmányzati lakás volt és volt főbérlője egy hölgy aki lassan mindent elajándékogatés mindenre az a válasza az az Ővé,pedíg még a boncolás sem történt meg, és még a hagyatéki tárgyalások sem kezdődtek meg.. A lakásban találhato mindent tárgyat édesapám és mostohaanyánk vett meg kis pénzükből. Minap 13-án voltunk az édesapánk irataiért de semmit nem találtunk meg szinte nincs meg a bankkártya sem amin a értékesített ingatlan ellenértékének kell lennie. Az ékszereiket több elmondása szerínt már ajánlgatta ajándékba vadidegen embereknek és a barátainak.
Kérem segítsen mit tehetek , hogy az önkormányzati hagyatéki leltárba legyen mit felvenni egyáltalán.
Tiszteélettel várom válaszát

Török Mária



Válasz: Kedves Kérdező,

a közjegyző le tzudja kérdezni a bankokat, amelyek megmondjk, hogy volt e az örökhagyó nevén számla, és azon volt e pénz. ha a pénz eltűnt - keressék meg, egyébként nem lesz mit felvenni édesapjuk a hagyatékába. Az is lehetm hogy a pénz z ötzvegy bankszémláján van. Az eladott ingatlannal kapcsolatban érvényesíthetik kötelsrész iránti igényüket.

A lakásban található tárgyak tekintetében pedig bizonyítandó ténykérdés, hogy azok kinek a tulajdonát képezik. Ha nem a néni tulajdonábanállnak, nemis ajándékozhatja el azokat.

Tisztelettel:

Dr. SzabjerT Attila ügyvéd

353.
Idő: 2009.10.12 16:37:40
Kérdés: Kedves Ügyvédúr!

Férjem nagynénje sajnos nemrégiben meghalt. Egyedülálló volt.
Legközelebbi hozzátartozói:
Egy élő testvére (férjem nagybátyja), és 2 unokaöccse (a másik már halott testvérének gyermekei aki a sógorom, és a férjem).
Az a kérdésem, hogy ebben az esetben ki örököl? Csak a testvér, vagy a halott testvér gyermekei is?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Éva
Válasz: Kedves Kérdező,

végrendelet hiányában az örökösök a testvér (1/2 részben), és a másik testvér gyerekei (1/4-1/4 részben).

Tisztelettel:

DR. Szajbert Attila ügyvéd

354.
Idő: 2009.10.09 21:48:26
Kérdés: Kedves uram

A szüleim a hazaság ideje allatt szerzett családi ház eladását fontolgatjuk.Aszüleim elváltak és nincs tudomásom hogy lett volna vagyonmegosztás.Édesanyám a tulajdonos ( a földhivatalnál is csak az ö neve van), az édesapám volt a haszonélvező.Az Édesapám egy hónapja meghalt.Nem hajlandó semmiféle infoval szolgálni.Mindha nem történt volna semmi.Ketten vagyunk én és az öcsém.Még nem volt hagyatéki tárgyalás.A kérdésem a következő...Önn szerint a milyen tulajdonhányadot örökölünk?
Válasz: Kedves Kérdező,

a ház fele házassági vagyonközösség jogcímén az édesapját illetheti meg, ez képezi az örökség tárgyát is, amelyet ö a két gyerek egyenlő arányban, anyjuk haszonélvezeti jogával terhelten örökölt. Ahhoz azonban, hogy ez a konstrukció véghez vihető legyen, vagy az özvegy elismerésére vagy a tulajdonjog peres eljárásban való bizonyítására van szükség. Amennyiben segítségre van szüksége, kérem, keressen meg.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd


355.
Idő: 2009.10.07 21:12:19
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lányomék válnak és van két kft melyet teljes egészében a férje vezetett a túlajdon 50-50%.
A társasági szerződésben a férj az ügyvezető és önálló joggal rendelkezik. Valójában a lányom egyáltalán nem vett részt a kft ügyintézésében Ő máshol dolgózik. Több millió adósságot halmozott fel a férj amiről a lányom csak akkor értesült amikor bejelentette hogy válni akar.A vagyon megosztásnál a férj az adóságot 50-50% ban kívánja megosztani.Kérdésem ha a lányom egyáltalán nem vett részt a cég munkájában teljessen megbizott a férjében és a nemtörödömsége, nem odafigyelése okozta a kft tönkeremenetelét
köteles e az adóság kifizetéséhez50% ban hozzájárulni?
Várom válaszát elöre is köszönöm: Vera
Válasz: Kedves Kérdező,

főszabélyként a házassági vagyonjogi igények között az adósságokat is rendezni kell, azok is fele-fele arányban oszlanak meg, nem csak a nyereség. Kérdés azonban, hogy az adósság a férjet terheli e vagy a céget, mivel egyik esetben az elszámolandó üzletrész értéke lehet kevesebb, és csak a másik esetben beszélhetünk közös adósságról.

A feleség mentesüléséhez alaposan meg kell vizsgálni a tartozások keletkezésének körülményeit. Ha azoak a rendes gazdálkodás keretei között keletkeztek, akkor a tartozás is közös lesz, ha azonban a férj részéről fennáll a csalárd gazdálkodás. károkozás szándéka, akkor kártérítés címén lehetőség mutatkozhat a mentesülésre egymás közti viszonyukban.

Tisztelettel:

Dr. SZajbert Attila ügyvéd



«      (oldal: 71/131)      »