Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 30 924 35 49        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  élettársi vagyonközösségi szerződés  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerződés  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  öröklési perek  |  öröklési szerződés  |  tartási szerződés  |  végrendelet


Összes kérdés: 653db

271.
Idő: 2010.11.08 11:13:11
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ingatlan tulajdonos váltással kapcsolatban érdeklődnék.
Van egy családi házunk, ami nagymamám nevén van jelenleg (ő nem ott él, nincs bejelentve), a testvére halála után ő lett a közvetlen örökös. Nagymama egyetlen örököse pedig én lettem fia/apukám halála után (aki a házban lakott).

Minél hamarabb szeretnénk a nevemre iratni az ingatlant a jogviszonyok rendezése miatt.

Apukám halála után megtaláltuk a nagymama testvérének hivatalos, ügyvédnél hitelesített végrendeletét, amelyben rám hagyta az ingatlan teljes egészét. Ez a hagyatéki tárgyalás újratárgyalását jelentené.

Kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyen esetben, melyik a leginkább anyagilag kedvező út a tulajdonosváltáshoz (ajándékozás vagy a végrendelet bemutatása, új hagyatéki eljárás)?

Az öröklés (nagymama után) úgy tudom illetékmentes lenne, de ezzel nem szeretnénk várni.
Nagymama testvérének nem volt családja/gyereke, egy háztartásban éltünk haláláig.

Köszönettel

Válasz: Kedves Kérdező,

biztosabb, tisztább, de lassúbb megoldás a hagyatéki eljárás megismétlése, ha annak feltételei fennállnak (a hagyaték átadásától számítzott 1 éven belül derült ki, hogy van végrendelet, és ezen idő alatt kérik az eljárás megismétlését).

A szerződéses átruházás - ajándékozás - gyorsabb, lehet, hogy olcsóbb a tulajdonszerzés, de a ajándékozásnál figyelni kell arra, is, hogy lesz -e pl kötelesrészre jogosult a nagymama után, mert ez az ajándék a kötelesrész alapjához hozzászámít. Ha ezt az utat választják, akkor lényegében nem veszik figyelembe a végrendeletet. A végrendelet alapján ugyanis az lenne a helyzet, hogy nem a nagymama, hanem Ön az örökös - azaz a nagymama nem szerzett tulajdont az ingatlanon, így tehát érvényesen nem is ajándékozhatja el.

Láényeg: érdemes jobban körbejárni az ügyet ha az ajándékozás mellett döntenének - viszont a biztosabb, nem támadható megoldás a végrendelet érvényesítése.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

272.
Idő: 2010.11.08 06:46:36
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd úr!
Nagy gondban vagyunk a bátyámmal, mert nem tudjuk, hogy érdemes e perelni vagy nem. Mi hárman vagyunk fiú testvérek. A bátyám édesanyám első házasságából származik, mi ketten az iker testvéremmel pedig a második házasságából vagyunk. Én és a bátyám, mi nem éltünk anyukánkkal, mert a szomszéd faluba nősültünk, és ott laktunk, oda építettünk, de csak én. A bátyám az vetődött egyik albérletből a másikba. Az iker testvérem volt édesanyánkkal, ő és a családja laktak egy házban. Már akkor elkezdődtek a mi kisemmizésünk. Mivel a kertünk végét eladták az öcsémék 500 ezer forint ért, és nekünk nem adtak 1 forintot sem belőle.Kb 5 éve édesanyánk rá irata (ajándékozta) a lakást az öcsémre, aki ki is fizette az illetéket, és a nevére is került a lakás. Akkori értéke kb 7-8 millió ft. Viszont a haszon élvezeti joga meg maradt anyukánknak. Most a halála után, ami pár napja volt. úgy döntöttünk a bátyámmal, hogy megkérdezünk egy illetékest hogy van e mód a mi részünk visszaszerzésére. Igaz közben az öcsém költött a házra, fel újította, szépen rendbe szedte.De én is segítettem neki, a munka erőmmel. Így most kb 10-12 milliót ér, hanem többet.Szeretném megkérdezni az ügyvédurat. Hogy most mit tudunk mi tenni?

Válaszát előre is köszönjük

Üdvözlettel.
Válasz: Kedves Uram,

kötelesrész iránti igényt érvényesíthetnek az ajándékban részesülő testvérrel szemben. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész fele - azaz ha az ajándékozott ingatlan 8 M ért, akkor abból minden testvérre 2.666.666 HUF esne, ennek a fele 1,3.333 M. Ebből fő szabályként le kell még vonni a fenntartott haszonélvezeti jog értékét, ugyanis a kötelesrész alapja az ajéndék juttatáskori tiszta értéke, viszont ha ez méltánytalan eredményre vezetne, akkor a bíróság dönteht eltérően is, és a jelenlegi értéken számíthatja a kötelesrész mértékét.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd.

273.
Idő: 2010.11.07 01:36:10
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Ur!aki a szomszédaitol hallomásbol hallotta tanú jelenlétében hogy a másik testvér édesanját rábeszélte tagadja ki végrendeletéböl ami köteles rész és ezt valoszinüleg meg is tette haszonszerzés céljábol, de vajon milyen indokkal? ami 100%biztos hogy a kitagadott a felrott esetet nem követte el?a végrendeletet majd egykori halál esetén meglehet támadni?egyszer ugyanis rákérdezett már az álitolagos kitagadott fél tanú jelenlétébende azt letagadták de külömben haragos viszonyt tartanak az álitolag kitagadott személyel, valoszinü ha kibékülnének akkor hatályát vesztené a kitagadás mi ennek a járható utja? elöre is köszönöm megtisztelö válaszát! Katus
Válasz: Kedves Kérdező,

sajnos nem tudom kitalálni, hogy az önök esetében mi lehet(ne) kitagadási ok, az azonban bizonyos, hogy a kitagadás okát - ha azt a kitagadott vitatja - peben utóbb bizonyítani kell, és ha az valótlan, akkor a kitagadáshoz jogkövetkezmények nem fűződnek, legfeljebb kizárásként állja meg a helyét - azaz a kötelesrészre jogouslt részére biztosítja a kötelesrészt.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

274.
Idő: 2010.11.02 14:20:46
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy nagyon jó barátnőmnek szeretnék segíteni és remélem, hogy problémájára választ kapunk!
Megpróbálom az esetet nagyon röviden leírni.
A barátnőm 16 éve élt házasságban a férjével. A férj nov.24-én lesz egy éve hogy elköltözött. Most a gyerek és az anya él együtt a férj szüleivel, most kezdődik a válás a férj adta be! A gyerek aki 15-éves az édesanyával szeretne maradni ,ebben megegyeztek a férjjel, de ha elválnak az anyát bármikor kitehetik a házból! 16-év házasság után mit tehet az anya hiszen oda dolgozott ő is!
Mikor összeházasodtak az anyósáékhoz a férje szüleihez költöztek. 4év után a férje szülei épültek egy nagy családi házat amit a férj( gyerekük) nevére lett íratva és a szülőkön a haszonélvezet van. Együtt szépítgették a házat a szülők a földszinten ők az emeleten laktak 2generációs ház kb 300négyzetméter.
A barátnőm pénzt nem adott az építkezéskor de több mint 10évig oda dolgozott! Most , hogy a férje válni akar tőle a barátnőmnek a házból mi jár több mint 15év házasság után, mert a férj szerint semmi és a haszonélvezeti joggal érvel?!
Kérdésünk a következő:
1, A barátnőmnek jár-e valami a házból a közösen megszerzett ingóságokon kívül? A szülök haszonélvezeti joga kizárja-e, hogy a házasságuk ideje alatt épült és a férje nevén lévő házból kapjon-e valamit?
Ha jár valami az milyen összeg lenne? A ház kb 30millió forintot ér!
2, Olvastam lakáshasználati díjról az ilyen esetben nem jár?
3, A gyermeket elvehetik a barátnőmtől, ha kirakják nem nagyon van hová mennie!?
Előre is megköszönöm a válaszukat!
Üdvözlettel!
Egy aggódó barátnő.





Válasz: Kedves Hölgyem,

a leírtak alapján a házastársnak lakáshasználati joga van az ingatlanon - ezt a szülők haszonélvezeti joga sem zárta ki eddig sem, és ezután sem - tehát nem osztom azt a kijelentését, hogy a lakást minden igény nélkül el kell hagyni. Ha a férj azt szeretné, hogy a barátnője költözzön el, akkor meg kell fizetnie a lakáshasználati jog ellenértékét )nem lakáshasználati díjat)- ennek a mértékét a leírtak alapján pontosan nem tudom megmondani.

Ami az esetleges tulajdonszerzést illeti: nem tartom teljesen kizártnak, hogy a feleség is szerzett tulajdoni hányadot az ingatlanon - ennek meghatározásához több információra , és alaposabb tájékozódásra lenne szükség. A vizsgálat eredmlnye lehet az, hogy ilyen igény nincs, de az is, hogy van. Mindenesetre a jogalapja a tulajdoni igénynek megvan - házassági vagyonközösség. Vizsgálni kell azonban az egyéb kérdéseket is, így különösen a szülőkkel való esetleges megállapodást. A tulajdonszerzéshez nem feltétlenül kell pénzzel hozzájárulni - az, hogy házastársak voltak, és az együttélés alatt közösen dolgoztak a ház építésén - keletkeztethet közös tulajdont, de az is vizsgálandó, hogy milyen arányban.

A gyerek elég nagy már, hogy maga is dönthessen, ezt a bíróság is figyelembe veszi ilyen idős gyerek már meghallgatható a bíróságon. Ha a gyereket az anyánél helyezik el, akkor tartásdíjat is követelhet az apától.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

275.
Idő: 2010.11.02 13:08:17
Kérdés: Tisztelt Szakértők!
Ez év március 17-én férjem arra kényszerített (fizikálisan), hogy elhagyjam a közösen épített (hitellel terhelt) házunkat.
Június hónapban a "közös ügyvédünk" készített egy szerződést háztartási közös vagyonmegosztás tárgyában, amit én is aláírtam és így elvileg a férjem "nevére került" a házunk, hitelátvállalással. Banki szerződés módosítás aláírása még nem történt meg, 8-ára van időpont.
A kérdésem a következő, jár e lakáshasználati díj ellenértéke, vagy többlethasználati díj ebben az esetben nekem?
A közös ügyvédünk erről "elfelejtett tájékoztatást adni" sok mindenről, sajnos Ő főképp a férjem érdekeit védte.
Most november végén lesz a tárgyalásunk, ezért szeretném kérdezni, hogy milyen lehetőségeim vannak.
Várom szíves válaszuk, köszönettel : Gabi
Válasz: Kedves kérdező,

ugyan az elszmolásukat és megállapodásukat nem ismerem, de a lakás elhagyásáért jár a lakáshasználati jog ellenértéke, ha bizonyítja, hogy erőszakkal kényszerítették a lakás elhagyására.
Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd



«      (oldal: 55/131)      »