Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 30 924 35 49        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  élettársi vagyonközösségi szerződés  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerződés  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  öröklési perek  |  öröklési szerződés  |  tartási szerződés  |  végrendelet


Összes kérdés: 655db

271.
Idő: 2010.11.08 22:11:04
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

2005 januárjában elváltam, és az 50%-os tulajdonrészemben azóta is az elvált feleségem él. Szeretnék a tulajdonrészemhez hozzájutni, amire már írásban felszólítottam, de több mint 30 napja erre a felszólításra érdemi választ nem kaptam. Szeretném tudni, hogy mik a lehetőségeim.
Várom válaszát.

Maradok tisztelettel:

Kerekes Gábor
Válasz: Kedves Uram,

a közös tulajdon megszüntetése iránt indíthat pert, ha a felesége nem akarja (nem tudja) kifizetni Önt, vagy Ön őt, vagy a lakást közösen nem tudják (akarják) eladni, és a vételárat megosztani. A perben a fentiek valamelyikére kötelezhető a lépn nem akaró fél.

Tisztelettel.

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

272.
Idő: 2010.11.08 13:37:40
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Férjemmel ez év júliusában kötöttünk házasságot. "Drága" anyósom pár hete házassági vagyonszerződést íratott alá velem, melynek tárgya a férjem nevén lévő (anyósom vásárolta neki) lakás, amiben neveljük közös kislányunkat. Azon kívül, hogy megalázó volt számomra a helyzet, még csak nem is értem, hiszen én úgy tudtam, a házasság előtt szerzett vagyon különvagyonnak számít a házasságkötés után is, tehát amúgy sem lenne hozzá jogilag közöm. Kérdésem, hogy (ne adj Isten) férjem halála után nekem lesz-e özvegyi jogom ezen a lakáson? Mert anyósom azt állítja lesz, bár én ezen szerződés aláírása után kétlem, szerintem csak a fiának hazudik ezzel.
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Válasz: Kedves Kérdező,

ha Ön túléli a férjét, és még mindig házastársak, és együtt is élnek - akkor lesz özvegyi joga.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

273.
Idő: 2010.11.08 11:13:11
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ingatlan tulajdonos váltással kapcsolatban érdeklődnék.
Van egy családi házunk, ami nagymamám nevén van jelenleg (ő nem ott él, nincs bejelentve), a testvére halála után ő lett a közvetlen örökös. Nagymama egyetlen örököse pedig én lettem fia/apukám halála után (aki a házban lakott).

Minél hamarabb szeretnénk a nevemre iratni az ingatlant a jogviszonyok rendezése miatt.

Apukám halála után megtaláltuk a nagymama testvérének hivatalos, ügyvédnél hitelesített végrendeletét, amelyben rám hagyta az ingatlan teljes egészét. Ez a hagyatéki tárgyalás újratárgyalását jelentené.

Kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyen esetben, melyik a leginkább anyagilag kedvező út a tulajdonosváltáshoz (ajándékozás vagy a végrendelet bemutatása, új hagyatéki eljárás)?

Az öröklés (nagymama után) úgy tudom illetékmentes lenne, de ezzel nem szeretnénk várni.
Nagymama testvérének nem volt családja/gyereke, egy háztartásban éltünk haláláig.

Köszönettel

Válasz: Kedves Kérdező,

biztosabb, tisztább, de lassúbb megoldás a hagyatéki eljárás megismétlése, ha annak feltételei fennállnak (a hagyaték átadásától számítzott 1 éven belül derült ki, hogy van végrendelet, és ezen idő alatt kérik az eljárás megismétlését).

A szerződéses átruházás - ajándékozás - gyorsabb, lehet, hogy olcsóbb a tulajdonszerzés, de a ajándékozásnál figyelni kell arra, is, hogy lesz -e pl kötelesrészre jogosult a nagymama után, mert ez az ajándék a kötelesrész alapjához hozzászámít. Ha ezt az utat választják, akkor lényegében nem veszik figyelembe a végrendeletet. A végrendelet alapján ugyanis az lenne a helyzet, hogy nem a nagymama, hanem Ön az örökös - azaz a nagymama nem szerzett tulajdont az ingatlanon, így tehát érvényesen nem is ajándékozhatja el.

Láényeg: érdemes jobban körbejárni az ügyet ha az ajándékozás mellett döntenének - viszont a biztosabb, nem támadható megoldás a végrendelet érvényesítése.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

274.
Idő: 2010.11.08 06:46:36
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd úr!
Nagy gondban vagyunk a bátyámmal, mert nem tudjuk, hogy érdemes e perelni vagy nem. Mi hárman vagyunk fiú testvérek. A bátyám édesanyám első házasságából származik, mi ketten az iker testvéremmel pedig a második házasságából vagyunk. Én és a bátyám, mi nem éltünk anyukánkkal, mert a szomszéd faluba nősültünk, és ott laktunk, oda építettünk, de csak én. A bátyám az vetődött egyik albérletből a másikba. Az iker testvérem volt édesanyánkkal, ő és a családja laktak egy házban. Már akkor elkezdődtek a mi kisemmizésünk. Mivel a kertünk végét eladták az öcsémék 500 ezer forint ért, és nekünk nem adtak 1 forintot sem belőle.Kb 5 éve édesanyánk rá irata (ajándékozta) a lakást az öcsémre, aki ki is fizette az illetéket, és a nevére is került a lakás. Akkori értéke kb 7-8 millió ft. Viszont a haszon élvezeti joga meg maradt anyukánknak. Most a halála után, ami pár napja volt. úgy döntöttünk a bátyámmal, hogy megkérdezünk egy illetékest hogy van e mód a mi részünk visszaszerzésére. Igaz közben az öcsém költött a házra, fel újította, szépen rendbe szedte.De én is segítettem neki, a munka erőmmel. Így most kb 10-12 milliót ér, hanem többet.Szeretném megkérdezni az ügyvédurat. Hogy most mit tudunk mi tenni?

Válaszát előre is köszönjük

Üdvözlettel.
Válasz: Kedves Uram,

kötelesrész iránti igényt érvényesíthetnek az ajándékban részesülő testvérrel szemben. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész fele - azaz ha az ajándékozott ingatlan 8 M ért, akkor abból minden testvérre 2.666.666 HUF esne, ennek a fele 1,3.333 M. Ebből fő szabályként le kell még vonni a fenntartott haszonélvezeti jog értékét, ugyanis a kötelesrész alapja az ajéndék juttatáskori tiszta értéke, viszont ha ez méltánytalan eredményre vezetne, akkor a bíróság dönteht eltérően is, és a jelenlegi értéken számíthatja a kötelesrész mértékét.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd.

275.
Idő: 2010.11.07 01:36:10
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Ur!aki a szomszédaitol hallomásbol hallotta tanú jelenlétében hogy a másik testvér édesanját rábeszélte tagadja ki végrendeletéböl ami köteles rész és ezt valoszinüleg meg is tette haszonszerzés céljábol, de vajon milyen indokkal? ami 100%biztos hogy a kitagadott a felrott esetet nem követte el?a végrendeletet majd egykori halál esetén meglehet támadni?egyszer ugyanis rákérdezett már az álitolagos kitagadott fél tanú jelenlétébende azt letagadták de külömben haragos viszonyt tartanak az álitolag kitagadott személyel, valoszinü ha kibékülnének akkor hatályát vesztené a kitagadás mi ennek a járható utja? elöre is köszönöm megtisztelö válaszát! Katus
Válasz: Kedves Kérdező,

sajnos nem tudom kitalálni, hogy az önök esetében mi lehet(ne) kitagadási ok, az azonban bizonyos, hogy a kitagadás okát - ha azt a kitagadott vitatja - peben utóbb bizonyítani kell, és ha az valótlan, akkor a kitagadáshoz jogkövetkezmények nem fűződnek, legfeljebb kizárásként állja meg a helyét - azaz a kötelesrészre jogouslt részére biztosítja a kötelesrészt.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd



«      (oldal: 55/131)      »