Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 30 924 35 49        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  élettársi vagyonközösségi szerződés  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerződés  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  öröklési perek  |  öröklési szerződés  |  tartási szerződés  |  végrendelet


Összes kérdés: 664db

271.
Idő: 2010.11.17 15:55:56
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérem, legyen szíves tanácsot adni a következőkben: páromnak még az előző házassága alatt több kifizetetlen hiteltartozása halmozódott fel. Mivel semmilyen tulajdona nincs és minimálbért keres, a tartozásokat nem tudják behajtani rajta.
Tervezünk esküvőt, én viszonylag jómódban élek (lakás, autó). Előfordulhat-e esetleg az, hogy a házasság alatt szerzett vagyon/értékek fele, azaz a ráeső rész behajtás alá kerül? Ha pl. veszek egy autót a saját nevemre iratva, gondolom ettől még közös tulajdonnak számít majd, lefogalalhatják-e esetleg valamelyik korábbi tartozása miatt? Vagy a lakásomat?
Javasolja esetleg házassági szerződés kötését?
Egyúttal szeretném kérdezni, hogy a lakás például közös tulajdonná válik-e 15 év együttélés után? (nem tudom, mi számít a normális napi élet céjából használt kisebb értékű tárgy kategoriájába)

Köszönettel,

K.
Válasz: Kedves Kérdező,

a megszerzett ingatlna nem vonható végrehajtás alá, de a jövőben keletkező adósságok - házassági vagyonjogi szerződés nélkül - közös tartozásnak minősülnek. A jövőben közösen megszerzendő vagyon házastársa eső része )pl az autót, amit venni szeretne) pedig - ha a hitelező nagyon akarja, és a vagyon felkutatja - végrehajtás alá vonható a korábbi, nem közös tartozások kielégítésére. ezért javaslom a házassági vagyonjogi szerződés kötését, amelyben irodánk is segítséget nyújthat.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

272.
Idő: 2010.11.16 21:02:44
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérdésem az lenne, hogy a volt férjemmel egy lakásba laktunk és én ápoltam , vittem orvoshoz föztem , mostam . stb. Abban állapodtunk meg, hogy majd ezért renszeresen fizet nekem, de
mégse fizetett, mert a hitelét törlesztette. A hitel kb annyi lehet , mint a alakás feleének értéke, amit a két közös gyarekünk örököl., . Ezek után én a ráforditott havi összegeket , illetve a három éves i dijat hogyan kaphatom meg, van e mód rá, mert mostmár én is eladosodtam miatta. Köszönettel várom válaszát
Válasz: Kedves Kérdező,

a törvény alapján nemcsak a gyerekek örökölnek, hanem Ön is örököl özvegyi jogot a gyerekek része felett.
Ami az ápols, gondozást költségeit illeti - házastárstól elvárható, hogy eltartsa a rászoruló házastársat, ezért külön díjazást a gyakorlat szerint általában nem igényelhet. Ha van házassági vagyonjogi szerződésük, amely pontosan rügzítették a megállapodásukat, esetleg azt, hogy vagyonukkal önálóan gazdélkodnak, és nem keletkezik vagyonközösség - akkor más lehet a helyzet.

Tisztelettel:

dr. Szajbert Attila ügyvéd

273.
Idő: 2010.11.15 22:58:26
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

A volt apósom 9 évvel ezelőtt meghalt. Akkor ( most is ) 3 élő gyermeke volt. A legkisebb fia a közjegyzőnél azt nyilatkozta (alá is írta), hogy ő az egyedüli örökös.
A két testvér ezt csak jóval később tudta meg. Az egyik külföldön él, a másikat akkori felesége nem engedte pereskedni.
Kérdésem az lenne, hogy ennyi év távlatából lehet e igényt tartani a két kisemmizett testvérnek az örökségre? Ha igen, hova kell fordulni?
Úgy gondolom, hogy a volt sógorom mindenkit félrevezetett, teheti ezt bűntelenül?

Köszönöm válaszát
Válasz: Kedves Kérdező,

lehet, ingatln esetlén az elbirtolási időn belül (15 év) érvényesíthető a tulajodni igény. Ehhez peres eljárára van szükség.

Tosztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

274.
Idő: 2010.11.15 11:55:02
Kérdés: Tisztelt Ügyvédnő!

Múlthéten temették el édesapámat. Már nyolc éve nem élünk együtt, ő nem édesanyámmal, hanem új feleségével élt.
Az lenne a kérdésem,hogy honnan tudom meg,hogy milyen értéktárgyai, életbiztosítása és egyéb vagyona volt? A feleségével(özvegyével) nem vagyunk jó kapcsolatban és attól félünk testvéreimmel együtt,hogy nem kapunk semmit édesapám vagyonából. Azt tudom,hogy volt neki jópár értékes vagyontárgya (laptop,gps, arany ékszerek, óra), csak nem tudom, hogy ezekre hogy tarthatok igényt.

Előre is köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:

Molnár Márk
Válasz: Kedveskérdező,

a hagyatéki eljárás célja, hogy kiderítse a hagyatéki vagyont, ehhez készül egy hagyatéki leltár az önkorményzatnál, vitatni pedig a közjegyző előtt is lehet. Az ingóságokat - hogy mi volt meg és mi nem, és az kié volt - elég nehéz megállapítani, de lehet bizonyítani, hogy valalmi megvolt, és az az édesapjáé volt. Az ingatlnoknál a helyzet egyértelműbb - az ingatlnnyilvántartás mutatja az adatokat A bankokat a közjegyző megkeresi az eljárás során, akim közlik a fennálló egyenleget.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

275.
Idő: 2010.11.11 11:44:12
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Két kérdésem lenne: 1. szeretném megtudni, hogyha az özvegy feleség különböző egyesületektől ( ahol tag ) temetési hozzájárulás címen felvett több százezer Ft-ot, akkor mi örökösök kérhetjük e, a hagyatéki tárgyaláson, hogy a ránk eső részben ( 2 örökös) számítson bele a temetési ktg.-be, amit velünk akar megfizettetni az özvegy?!
2.Édesapánkat kb. másfél éve az A. A. otthonba helyezte el, ahol élete végéig ellátásban részesült, megfelelő anyagi hozzájárulás mellett. Mivel életközösség köztük nem alakult ki továbbra sem , de a feleség rendszeresen látogatta, így tarthat e igényt az özvegyi nyugdíjra?!
Köszönettel: P. Zsuzsanna
Válasz: Kedves Kérdező,

a temetési költség megoszlik az örökösök között, az özvegy, ha özvegyi jogot örököl - örökös, tehát a költség rá eső részét viselnie kell.

Ami a másik kérdést illeti: ha az otthonban rendszeresen látogatta a férjét az özvegy, akkor az életközösség fennállása véleményem szerint megállapítható akkor is, ha nem laktak egy fedél alatt, mivel vannak olyan esetek, amikor az életközösség tényleges együttlakás nélkül is fennáll (pl. katonai szolgálat, hosszabb külföldi kiküldetés, tartós gyógykezelés stb.) Egyébként ez ad jogot - az életközösség fennállása - az öröklésre is az özvegy esetén.
A nyugdíj kérdésével - kifizetésének feltételeivel - irodánk nem foglalkozik.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd



«      (oldal: 55/133)      »