Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 30 924 35 49        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  élettársi vagyonközösségi szerződés  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerződés  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  öröklési perek  |  öröklési szerződés  |  tartási szerződés  |  végrendelet


Összes kérdés: 651db

271.
Idő: 2010.11.07 01:36:10
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Ur!aki a szomszédaitol hallomásbol hallotta tanú jelenlétében hogy a másik testvér édesanját rábeszélte tagadja ki végrendeletéböl ami köteles rész és ezt valoszinüleg meg is tette haszonszerzés céljábol, de vajon milyen indokkal? ami 100%biztos hogy a kitagadott a felrott esetet nem követte el?a végrendeletet majd egykori halál esetén meglehet támadni?egyszer ugyanis rákérdezett már az álitolagos kitagadott fél tanú jelenlétébende azt letagadták de külömben haragos viszonyt tartanak az álitolag kitagadott személyel, valoszinü ha kibékülnének akkor hatályát vesztené a kitagadás mi ennek a járható utja? elöre is köszönöm megtisztelö válaszát! Katus
Válasz: Kedves Kérdező,

sajnos nem tudom kitalálni, hogy az önök esetében mi lehet(ne) kitagadási ok, az azonban bizonyos, hogy a kitagadás okát - ha azt a kitagadott vitatja - peben utóbb bizonyítani kell, és ha az valótlan, akkor a kitagadáshoz jogkövetkezmények nem fűződnek, legfeljebb kizárásként állja meg a helyét - azaz a kötelesrészre jogouslt részére biztosítja a kötelesrészt.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

272.
Idő: 2010.11.02 14:20:46
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy nagyon jó barátnőmnek szeretnék segíteni és remélem, hogy problémájára választ kapunk!
Megpróbálom az esetet nagyon röviden leírni.
A barátnőm 16 éve élt házasságban a férjével. A férj nov.24-én lesz egy éve hogy elköltözött. Most a gyerek és az anya él együtt a férj szüleivel, most kezdődik a válás a férj adta be! A gyerek aki 15-éves az édesanyával szeretne maradni ,ebben megegyeztek a férjjel, de ha elválnak az anyát bármikor kitehetik a házból! 16-év házasság után mit tehet az anya hiszen oda dolgozott ő is!
Mikor összeházasodtak az anyósáékhoz a férje szüleihez költöztek. 4év után a férje szülei épültek egy nagy családi házat amit a férj( gyerekük) nevére lett íratva és a szülőkön a haszonélvezet van. Együtt szépítgették a házat a szülők a földszinten ők az emeleten laktak 2generációs ház kb 300négyzetméter.
A barátnőm pénzt nem adott az építkezéskor de több mint 10évig oda dolgozott! Most , hogy a férje válni akar tőle a barátnőmnek a házból mi jár több mint 15év házasság után, mert a férj szerint semmi és a haszonélvezeti joggal érvel?!
Kérdésünk a következő:
1, A barátnőmnek jár-e valami a házból a közösen megszerzett ingóságokon kívül? A szülök haszonélvezeti joga kizárja-e, hogy a házasságuk ideje alatt épült és a férje nevén lévő házból kapjon-e valamit?
Ha jár valami az milyen összeg lenne? A ház kb 30millió forintot ér!
2, Olvastam lakáshasználati díjról az ilyen esetben nem jár?
3, A gyermeket elvehetik a barátnőmtől, ha kirakják nem nagyon van hová mennie!?
Előre is megköszönöm a válaszukat!
Üdvözlettel!
Egy aggódó barátnő.





Válasz: Kedves Hölgyem,

a leírtak alapján a házastársnak lakáshasználati joga van az ingatlanon - ezt a szülők haszonélvezeti joga sem zárta ki eddig sem, és ezután sem - tehát nem osztom azt a kijelentését, hogy a lakást minden igény nélkül el kell hagyni. Ha a férj azt szeretné, hogy a barátnője költözzön el, akkor meg kell fizetnie a lakáshasználati jog ellenértékét )nem lakáshasználati díjat)- ennek a mértékét a leírtak alapján pontosan nem tudom megmondani.

Ami az esetleges tulajdonszerzést illeti: nem tartom teljesen kizártnak, hogy a feleség is szerzett tulajdoni hányadot az ingatlanon - ennek meghatározásához több információra , és alaposabb tájékozódásra lenne szükség. A vizsgálat eredmlnye lehet az, hogy ilyen igény nincs, de az is, hogy van. Mindenesetre a jogalapja a tulajdoni igénynek megvan - házassági vagyonközösség. Vizsgálni kell azonban az egyéb kérdéseket is, így különösen a szülőkkel való esetleges megállapodást. A tulajdonszerzéshez nem feltétlenül kell pénzzel hozzájárulni - az, hogy házastársak voltak, és az együttélés alatt közösen dolgoztak a ház építésén - keletkeztethet közös tulajdont, de az is vizsgálandó, hogy milyen arányban.

A gyerek elég nagy már, hogy maga is dönthessen, ezt a bíróság is figyelembe veszi ilyen idős gyerek már meghallgatható a bíróságon. Ha a gyereket az anyánél helyezik el, akkor tartásdíjat is követelhet az apától.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

273.
Idő: 2010.11.02 13:08:17
Kérdés: Tisztelt Szakértők!
Ez év március 17-én férjem arra kényszerített (fizikálisan), hogy elhagyjam a közösen épített (hitellel terhelt) házunkat.
Június hónapban a "közös ügyvédünk" készített egy szerződést háztartási közös vagyonmegosztás tárgyában, amit én is aláírtam és így elvileg a férjem "nevére került" a házunk, hitelátvállalással. Banki szerződés módosítás aláírása még nem történt meg, 8-ára van időpont.
A kérdésem a következő, jár e lakáshasználati díj ellenértéke, vagy többlethasználati díj ebben az esetben nekem?
A közös ügyvédünk erről "elfelejtett tájékoztatást adni" sok mindenről, sajnos Ő főképp a férjem érdekeit védte.
Most november végén lesz a tárgyalásunk, ezért szeretném kérdezni, hogy milyen lehetőségeim vannak.
Várom szíves válaszuk, köszönettel : Gabi
Válasz: Kedves kérdező,

ugyan az elszmolásukat és megállapodásukat nem ismerem, de a lakás elhagyásáért jár a lakáshasználati jog ellenértéke, ha bizonyítja, hogy erőszakkal kényszerítették a lakás elhagyására.
Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

274.
Idő: 2010.11.02 08:22:02
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
A tanácsát szeretném kérni.42 éves nő vagyok és egyedül élek. Bérlakásban lakom,tehát ingatlanom nincs. Szüleim már nem élnek,testvéreimmel nem tartom a kapcsolatot.
Egy nővéremmel viszont nagyon jó volt a kapcsolatunk,szinte Ő nevelt fel engem.
Sajnos már nem él.Viszont a nővérem férjével és lányával (keresztlányom)továbbra is szinte családi
a viszonyunk.Kérdésem az lenne,hogy halálom után a lakásban lévő tárgyaim és
személyes dolgaim hogyan kerülhetnének hivatalosan a kereszlányom birtokába.
Segítségét megköszönöm.
Válasz: Kedves Kérdező,

vagy úgy, hogy még életében odaajándékozza neki - vagy úgy, hogy végrendelkezik a javára. A testvéreknek nincs igényük kötelesrészre, ez tehát sem az ajándékozásban, sem a végrendelkezésben nem korlátozza Önt.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

275.
Idő: 2010.11.01 21:37:59
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szüleimnek van egy közös kiskertjük, melyre előszerződést kötöttek, hogy eladják.Az összeg 75%-a kifizetésre került.Időközben édesapám (sajnálatos módon) elhunyt.A hagyatéki eljárás során fele-fele részben ezt testvéremmel örököltük, azaz az 1/2-ed rész 825.000 Ft.Az összeg 75%-át még édesapám élt, mikor elköltötték.
A kérdésem az, hogy most ezt az összeget, hogy kérjük édesanyánktól? Mi a teendő ilyenkor.
Az ingatlan végleges átírása a napokban történik meg.

Üdvözlettel: Arany Tibor
Válasz: Kedves Kérdező,

mivel még édesaőpja életében elköltötték a pénzt, ezt az elköltött összeg nem képezi a hagyaték tárgyát, mivel az örökhagyó halálakor már nincs meg, így örökölni sem lehet, amiből viszont az következik, hogy nem követelhetik az édesanyjuktól - véleményem szerint. A még ki nek fizetett részletből önökre eső részre igényt tarthatnak - figyelembe véve édesanyjuk haszonélvezeti jogát is ezen az összegen (ez az önök szempontjából csökkentő tényező).

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd



«      (oldal: 55/131)      »