Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 30 924 35 49        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  élettársi vagyonközösségi szerződés  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerződés  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  öröklési perek  |  öröklési szerződés  |  tartási szerződés  |  végrendelet


Összes kérdés: 14db

1.
Idő: 2013.09.17 21:19:27
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr !
Apai nagynéném 2008-ban, 80 éves korában, özvegyen halt meg. Saját gyermekei nem születtek, azonban testvérei után 2 unokahug és 2 unokaöccs leszármazottja maradt (én az egyik unokahuga vagyok).
Alakilag érvényes végrendeletet hagyott, melyet 2006-ban írt és melyben korábban meghalt férje unokahugát jelőlte meg általános örököséűl.
Kérdésem, hogy nagynéném testvérei gyerekei, a vérszerinti 4 unokatestvér (akik nem szerepelnek a végrendeletben), jogosultak-e az örökségből kötelesrészre?
Válaszát előre is köszönöm.
Válasz: Tisztelt Hölgyem,

nem jogosultak az unoktestvérek kötelesrészre. Erre csak a leszármazó (gyerek, unoka), a házastárs és a szülő jogosult.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd


2.
Idő: 2012.11.09 13:19:01
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köteles rész kifizetésével kapcsolatban érdeklődnék!Nevelőapám1981-ben feleségül vette az édesanyámat!2010-ben elhalálozott,de az előző házasságából is született egy lány gyermek!Végrendelkezett ,vagyonát az én legidősebb gyermekemre és az anyámra hagyta!A végrendeletben kitagadta a lányát,méghozzá olyan indokkal,hogy éltében kifizette!Erről sajnos nincs dokumentum,természetesen az édes lánya megtámadta a végrendeletet!Itt volt egy két éves pereskedés,aminek az eredménye ily módon hangzik!Egy szakértő,és a NAV két összegben állapította meg az ingatlan értékét.A magasabb összeget fogadta el a bíróság!Nem tudták bizonyítani,hogy éltében ki lett fizetve,így az örökösöknek ,vagyis a fiamnak és anyámnak majdnem 3 000 000 ft kell kifizetni köteles részként!Az ingatlant kb 6.800 000ft értékelték!Pont ma kaptam meg a végzést a bíróságtól!Kérdésem az lenne,hogy ha végrendelkezett akkor miért hagyják telejesen figyelmen kívül az egész végrendeletet,ami ügyvédi ellenjegyzéssel készült!Mert így szerény számításom szerint a két örökös szinte semmit nem kap!Mi van akkor ha a két örökös nem tud fizetni!Eladni nem lehet az ingatlant,mert én vagyis az elhunyt nevelt lánya,iker lakást építettem az ingatlanra,szoc.pol. kedvezménnyel és jelzáloghitellel,ami a peres ingatlanra van terhelve!Még annyit,hogy az édes gyermeke az elhunytnak,nem tartotta a kapcsolatot az apával,a 80-as évek közepétől!Egy távolabbi városban laktak az az édesannyjával,míg az élt!Van -e köze annak ehhez az egészhez,hogy amikor az elhunytnak a gyermekének az anyja elhalálozott,akkor az apát is hívták a hagyatéki tárgyalásra,és ott az elhunyt lemondott az esetleges öröklésről a lánya javára,hogy később ne kelljen köteles részt fizetni!Pontosan azért,mert így akarta ezt a pert elkerülni a halála után!Azt ,hogy "Az örökhagyó után öröklésre érdemtelen"ezt ha nem írta le a végrendeletben,ilyenkor már hogy lehetne érvényesíteni!Nem szeretnék teljes egészében kitagadni,de mivel egyáltalán nem tartotta a kapcsolatot az elhnyttal,egy méltányos összeget hajlandóak lennének neki fizetni!
Válaszát várom!
Tisztelettel!
Válasz: Kedves Kérdező,

a leírtak alapján az ítélet jogi alapja teljesen rendeben van: a lányt kötelesrész illeti meg. Ugyanis a kötelesrész akkor is jár, ha az örökhagyó végrendeletet tesz (tehát az az akarata, hogy más örököljön), épp emiatt találták ki (nem lett tehát figyelmen kívül hagyva a végrendelet).

Kötelesrészt akkor nem kell fizetni, ha kitagadta az örökhagyó a lányát, és a kitagadás okaként olyan okot jelölt meg, amely miatt lehetőség van kitagadásra, és ennek az oknak a fennállását be is bizonyítja a végrendeleti örökös. A leírása alapján a kitagadás oka sincs rendesen meghatározva, ezért a véleményem szerint kötelesrész megilleti a lányt. Nem oka a kitagadásnak - azaz jár a kötelesrész - akkor is ha nem tartotta a lány az apjával a kapcsolatot

Más kérdés, hogy mennyi jár kötelesrész címén. Ugyanis beszámítható a megítélendő összegbe az az adomány, amelyet 15 éven belül juttatott az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak. De ilyen juttatást nem látok az ügyben. A hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozat - lemondott a lánya javára az öröklésről az apa- eléggé értelmezhetetlen, mert a volt feleség után öröklésre nem volt jogosult az apa, ha a volt feleség halálakor már nem éltek együtt, vagy ha már felbontották a házasságot. Leírása alapján ezek egyike fennállhat (az ön édesanyjával élt együtt, és feleségül is vette).

A kötelesrészt a hagyaték tiszta értéke után kell számítani. Ez azt jelenti, hogy - ha csak egy olyan ingatlan van, amin hitel is van - akkor az ingatlan értékéből le kell vonni az örökhagyót terhelő tartozást, és a tiszta értk a kötelesrész alapja. Ennek a fele lesz a kötelesrész. Ha nem tudnak fizetni, akkor kérhető a kötelesrész természetbeni kiadása is - ekkor nem pénz, hanem tulajdoni hányadot kap a jogosult, és majd az ingatlan eladása után kapja meg pénzben a részét.

Összegezve: az összegszerűséghez (hogy mennyi jár) nem tudok hozzászólni a levele alapján, viszont az a véleményem, hogy a leírtak alapján jár a kötelesrész.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

3.
Idő: 2012.04.11 21:47:44
Kérdés: Tisztelt Cím!

Szüleim elváltak nekik közösen van egy házuk és van 3 közös gyermekük (mind a hárman elmúltunk 18) is.
Apámnak van egy másik nőtől is egy gyermeke (18 év alatti).
Kérdésem az lenne,hogy apám le e mondhat a fele házról a 3 gyermeke javára?
Várom válaszát

Tisztelettel: Kovács Péter
Válasz: Tisztelt Uram,

lemondhat, de ez nem sértheti a 4. gyerek kötelesrészét. A kötelesrészi igény az örökhagyó halálával nyílik meg, most még nem igényelhető, hogy később mennyi lesz - előre nem lehet megmondani.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

4.
Idő: 2009.08.13 11:14:54
Kérdés: Tisztelt Ügyvédi Iroda,

A napokban hallottam, hogy létezik köteles rész a szülő életében is.
Ha például ha a hazát melyben gyermekeit nevelte, éltek, ill gyeremeke oda van bejelentkezve értékesíti, ki kell fizetnie gyerekeit.

Valóban létezik ilyen?
Válasz: Kedves Kérdező,


az nformációja téves, ilyen kötelezettsége a szülőnek nincsen. A szülő a sajt ingatlanáéval életlben szabadon rendelkezik. Ennek keretében a szülő szélsőséges esetben akár azt is megteheti, hogy eladja az ingatlant, albérletbe megy, és elveri (elutazgatja) a teljes összeget, a gyerekeire pedig nem hagy semmit.

Tisztelettel:

Dr. Szabert Attila ügyvéd

5.
Idő: 2009.07.19 16:19:01
Kérdés: Tisztelt ügyvéd úr!

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy, mi a teendő mit tudunk tenni, ha édesapám ajándékozás címen árirata az élettársára az ingatlant, édesapámé a haszonélvezeti jog. Édesanyám és édesapám nincsenek elválva, de vagyon megosztás meg volt 2002-ben. mi ketten vagyunk édesapám vérszerinti gyermekei, mi mit tudunk tenni? Vissza lehet perelni az ingatlant? A telekre úgy tudjuk hogy, nincs még kifizetve az illeték, mit tudunk tenni testvéremmel és ha mégis kivan fizetve, akkor nem tudunk semmit tenni? És ha tudunk, akkor hogyan és mikor?

Válaszát előre is köszönöm
Kiss Petra
Válasz: Kedves Kérdező,

édesapja életében szabadon rendelkezik a vagyonával, nem köteles önökre hagyni semmit. Ebbe belefér az is, hogy az egész vagynát elajándékozza, vagy feléli, a megkötött szerződések érvényesek lesznek, ellenük édesapja életében fellépni nem lehet.

Az öröklés szempontjából ajándékozés esetén azonban van egy korlát: ez pedig a kötelsrész. Édesapja halála esetén a kötelesrészre jogouslt gyermekek a törvényes örökrészük felét kérhetik, és a kötelesrész alapjáhopz hozzá tartozik az az ingatlan is, amelyet 15 éven belül elajándékoztak. Az ingatlan felével tehát az új életárs köteles helytállni a gyerekek felé - ezen igény érvényesítésére azonban csak édesapjuk halla után van lehetőség.

Tisztelettel:
DR. Szabjert Attila ügyvéd



      (oldal: 1/3)      »