| |
Jogi fórum (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)
 | |
| 1. |
| Idő: |
2008.10.10 10:44:23 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2003-ban elhunyt nagymamám után örököltem 2 ingatlant és értékpapírokat. Egyetlen egyenesági leszármazottja vagyok. Nagyanyám 2 testvére pert indított ellenem, és szóbeli végrendelet alapján kívánják a teljes hagyatékot maguknak. A szóbeli végrendeletet a köv.re alapítja: nagyanyám 2003. aug. végén stroke-ot kapott, és szeptember végén hunyt el. Az eltelt egy hónap alatt csak szóban (a törvényi formaságok megtartásával) volt képes végrendelkezni (állítólag). Elindult a per, azóta 4 tárgyalás volt (az utolsó 2 éve!) a fővárosi bíróságon, ahol megállapítható volt az orvosi szakvélemény alapján, hogy a nagymama tudott volna írásban végrendelkezni (a közjegyzői hagyatéki tárgyaláson is ez nyert megállapítást, és ideiglenesen nekem adták át a hagyatékot). Viszont időközben a 2. rendű felperes is elhunyt. Ennek tényét az 1. rendű felperes fia 2006. januárjában tartott utolsó tárgyaláson jelentette be, pedig a halál 2005. júliusában következett be. A bíróság levélben szólította fel az örököseit, hogy lépjenek be a perbe. A 2. rendű felperes 2 örököse közül csak 1 jelezte, hogy nem kíván belépni, a másik örökösnek a bíróság nem tudja kézbesíteni a levelet. Ennek (vagy nem ennek?) köszönhetően az ügy áll, tárgyalást nem tűznek ki, értesítést nem kapunk az ügy állásáról.
A következők lennének a kérdéseim:
- megteheti-e a bíróság, hogy 2 évente tűzzön ki egy tárgyalást?
- mi az az ésszerű idő, amin belül le kellene zárni az eljárást?
- lát-e reális esélyt a leírtak alapján, hogy a pernyertesség a javamra dőljön el?
- egy ügyvéd tehet-e valamit annak érdekében, hogy az ügyben előrelépés történjen.
Válaszát előre is köszönöm!
D. László
|
| Válasz: |
Kedves Hölgyem,
- a fél halála esetén a jogutód perbe lépésig az eljárás szünetel, ha két év kell a perbe lépéshez, akkor sajnos a szünetelés eddig tart.
- a bíróság a leterheltségéhez képest tűz tárgyalást, ez a fővárosi bíróságon tényleg jelenthet 1-2 tárgyalást évente,
- az ésszerű ideig tartó eljáráshoz való jog alatt nem lehet konkrét időpontot érteni az ügy befejezésére, ha az ügy amiatt áll, mert az örökös nem lép perbe, akkor az nem a bíróság hibája.
- az ügyben annyit lehet tenni, hogy megkéresik a másik örököst, és megnyilatkoztatják, vagy kikutatják az idézhető lakcímét, ha valóban ez akadélyozza az ügy menetét. Ebben természetesen az ügyvéd is tud segíteni.
- a lerítak alapján váéleményem szerint van eseélye arra, hogy pernyertes legyen
Ha az ügyben segítségre van szüksége, kérem, keressen.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd.
|
|
| 2. |
| Idő: |
2008.03.29 13:55:36 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Édesapám 5 hete halt meg. Ez a második házassága igy a felesége nekem nem édesanyám volt. 1991.-ben vidéken vett édesapám családi házat,ami nem volt közös szerzemény,mert ez kizárólag Apukám pesti lakásából vásárolták, de ennek ellenére a fél házat a felesége nevére iratta a ház másik felét természetesen saját nevére.Megjegyezni kivánom,hogy a feleségének semminemü vagyona sem volt.A kapcsolatunk édesapámékkal mindvégig folyamatos és jó volt. Eddig vártam a jelzést a hagyatéki tárgyalással kapcsolatosan ,mig nem avval kellett szembesülnöm,hogy a tudtomon kivül 2oo5.májusában a felesége nevére került a ház másik fele ajándékozás cimen. Édeaapámnak egyetlen vérszerinti örököse mint a lánya Én lettem volna. Meg is beszéltük ,hogy halála után a fél ház illetve a saját névre szóló betétkönyvet fogom örökölni.
Tisztelt Ügyvéd Úr! A kérdésem az lenne, hogy szabályos-e és lehetséges-e ? ,hogy életében egy férj a feleségének ajándékozás cimén adja a saját részét ,ugy hogy engem mint a lányát ezáltal kizárna az örökségből. Ezek után milyen lehetőségem van a jogos örökségemhez való hozzájutáshoz?
Vonatkozó válaszát várva maradok Tisztelettel és Köszönettel
Hajdu Mihályné |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
a leírtak alapján véleményem szerint Önnek a lakásra részben tulajdoni igénye van, részben pedig kötelesrészre tarthat igényt. Mindkét esetben feltételnül szükséges, hogy igényét - a túlélő házastárs elismerését kivéve - peres eljárásban, illetőleg a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban mielőbb érvényesítse, hogy megakadályozza az ingatlan esetleges továbbadását. megjegyzem, hogy az üggyel kapcsolatban lesznek (vannak) igényei a túlélő házastársnak is. A konkrét teendőket személyes tanácsadás keretében tudnám elmondani, amennyiben erre igényt tart, kérem keressen meg.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attula ügyvéd |
|
| 3. |
| Idő: |
2007.12.14 11:42:16 |
| Kérdés: |
Tisztelt Dr. Szajbert Attila ügyvéd Úr!
Örökösödési ügyben szeretném kérni a segítségét. Édesanyán 3 éve meghalt és Testvérem és én örököltük a lakás felét, másik fele édesapámé. Édesapám nemrégiben megházasodott és szeretném Őt megkérni, hogy írjanak egy szerződést a különvagyonról. Kérdesem az lenne, hogy elegendő e? egy ügyvéd által megírt szerződés a különvagyonról. Ha nincs semmi írva, akkor a felesége is örökölhet? Mi a legbiztosabb?
Köszönettel,
Kovács Róbert |
| Válasz: |
Kedves Róbert!
Ha édesapja nem rendelkezik a lakás feléről sem életében (pl. nem adja el, nem köt rá tartási szerződést stb), sem pedig halála esetére (pl. nem hagy végrendeletet), akkor az öröklés a törvénys alapján az alábbi lesz.
1. a lakás fele (ami jelenleg is édesapja tuajdonában áll), a házasságtól függetlenül, házassági vagyoközösségi szerződs kötése nélkül is édesapja tulajdona (különvagyona) marad, és a hagyatéknak tárgya lesz.
2. édesapja törvényes örökösei gyermekei lesznek fejenként egyenlő arányban, de a túlélő házastárs ezen fel lakáson haszonélvezeti jogot örököl. Azaz a gyerekek a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten öröklik meg a lakást. Ha a felek kérik, az egyéb feltételek fennállása esetén a haszonélvezeti jog megváltható, ez esetben a túlélő házastárs a haszonélvezet megváltásának jogcímén egy gyermekrészre tarthat igényt. Azaz: 1/2 rész az örökség tárgya. Két gyerek esetén vagy a gyerekek az egészhez viszonyítva 1/4-1/4 részt örökölnek haszonélvezeti joggal terhelten vagy a haszonélvezet megváltása esetén az örökés tárgya 3/6-ot rész (1/2), ami 1/6-1/6-1/6 arányban oszlik meg a kétgyerek és a túlélő házastárs között.
Azt javaslom, hogy ezeket a kérdéseket édesapja életében rendezzék megyezéssel akár úgy, hogy édsapja végrendelkezik, és a házastárs lemond a kötelesrészéről, akár egyéb szerződéssel, amelynek variációiba itt nem kívánnék belemenni, csak azt emelném ki, hogy ez a helyzet törvényesen és szakszerűen szekesztett szeruződéssel megoldható. Ha ebben segítségre van szükségük, kérem keressenek meg.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd
|
|
| 4. |
| Idő: |
2007.10.20 20:07:18 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd úr!
Először is köszönöm szépen a kimerítő válaszát a kérdésemre!
Azonban a másik kérdésemre nem kaptam választ!
Ha esetleg erre is tudna válaszolni, sokat segítene.
Ha szükséges még egyszer elküldöm:
A következőkben szeretném a segítségét kérni: előszőr a rokoni felállást kívánom taglalni.
-Nagymama--Nagypapa, (a papa 1999-ben elhunyt).
-Nekik van két fiúk.
-Az egyik fiúnak (nevezzük Sándornak) van egy gyermeke (nevezzük Lászlónak, unoka),a másik fiúnak (nevezzük Bélának)szintén van egy gyermeke (nevezzük Róbertnek, unoka).
A papa elhalálozása után:
Sándor gyermekére Lászlóra(unoka) hagyta a saját részét, lemondott az öröklési jogáról.
Így László (unoka) 7/32 tulajdoni hányadra tett szert.
Béla nem mondott le az öröklési jogáról.
Így Ő is 7/32 tulajdoni hányadra tett szert.
Ezen felűl van még 4/32 tulajdoni része.
A fennmaradó 14/32 rész a Nagymama tulajdona.
-és itt jön a probléma:
A Nagymama a 14/32 részét oda ajándékozta a másik unokának Róbertnek.(Ideje: 2002.01.)
Ezáltal Róbert 14/32-es tulajdoni részt szerzett a 32/32 részből.
A Nagymama holtigtartó haszonélvezeti jogot és özvegyi jogot jegyeztetett be a földhivatalnál.
-László (unoka) ebben az esetben kérheti-e a tulajdoni részét (7/32) a Nagymama halála elött, Róbertől (unoka) vagy a Nagymamától???
Esetleg van-e valamilyen lehetőség,hogy a tulajdonában lévő részt használja?
Köszönettel: Tuszi |
| Válasz: |
Kedves Tuszi!
1. A kötelesrészre való igény az örklés megnyíltával keletkezik, azaz az örökhagyó halálával. Ebből következően kötelesrész címén az öröklés megnyíltáig senkinek sincs kikényszeríthető igénye se a nagymamával, se a megajándékozott unokával szemben.
2. László esetén a kötelesrész irénti igény keletkezésének további előfeltétele, hogy az apja (Sándor) visszautasítsa az örökséget a László javára, kivéve, ha az apja az öröklés előtt kiesett az öröklésből más ok miatt. Az tehát, hogy a papa a nagyapai részt L javára visszautasította, nem jelenti automatikusan azt, hogy a nagymama után sem kíván örökölni.
3. A kötelesrész csak azokat illeti meg aki, egy sorban (de nem egymás után) örökölnének - tehát a gyermek-unoka körben először csak Sándor nevű gyermeknek lesz igénye kötelesrészre, László unokának csak akkor, ha Sándor kiesett az öröklésből.
4. Ami a használatot illeti: László jelenleg 7/32 arányban tulajdonos. Tulajdonjoga alapján jogosult lenne az ingatlan tényleges használatára, kivéve ha a használat kérdésében eltérő megállapodás/gyakorlat alakult ki a tulajdonostársak között. Ha emiatt az eltérő szokás miatt László nem használhatja az ingatlant (pl. mert nem osztható meg a használat), akkor a többet használók (jelenleg feltehetően a nagymama) u.n. többlethasználati díjat kötelesek fizetni L-nak.
5. És végül ami az egyezkedéseket illeti: van lehetőség arra, hogy a leszármazók az örökhagyóval kötött szerződésben ellenérték fejében lemondjanak az öröklésről, vagy a leszármazók az örökhagyó életében egymás között is köthetnek szerződést várt örükségük tárgyában, de: ez a rendzési mód megállapodással törnénik, amelynek a megkötésére senkit sem lehet kötelezni, viszont az összes érdekelt részvételével célszerű lehet ilyen szerződést kötni, amelyben egyúttal az ingatlanon fennálló közös tulajdont is meg lehet szüntetni.
Az ügy további részleteit személyes tanácsadás keretében közösen is átgondolhatjuk, ilyen igény esetéb kérem keresse meg irodánkát.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert attila ügyvéd
|
|
|
|
|
 |
|
