| |
Jogi fórum (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)
 | |
| 1. |
| Idő: |
2007.10.20 20:07:18 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd úr!
Először is köszönöm szépen a kimerítő válaszát a kérdésemre!
Azonban a másik kérdésemre nem kaptam választ!
Ha esetleg erre is tudna válaszolni, sokat segítene.
Ha szükséges még egyszer elküldöm:
A következőkben szeretném a segítségét kérni: előszőr a rokoni felállást kívánom taglalni.
-Nagymama--Nagypapa, (a papa 1999-ben elhunyt).
-Nekik van két fiúk.
-Az egyik fiúnak (nevezzük Sándornak) van egy gyermeke (nevezzük Lászlónak, unoka),a másik fiúnak (nevezzük Bélának)szintén van egy gyermeke (nevezzük Róbertnek, unoka).
A papa elhalálozása után:
Sándor gyermekére Lászlóra(unoka) hagyta a saját részét, lemondott az öröklési jogáról.
Így László (unoka) 7/32 tulajdoni hányadra tett szert.
Béla nem mondott le az öröklési jogáról.
Így Ő is 7/32 tulajdoni hányadra tett szert.
Ezen felűl van még 4/32 tulajdoni része.
A fennmaradó 14/32 rész a Nagymama tulajdona.
-és itt jön a probléma:
A Nagymama a 14/32 részét oda ajándékozta a másik unokának Róbertnek.(Ideje: 2002.01.)
Ezáltal Róbert 14/32-es tulajdoni részt szerzett a 32/32 részből.
A Nagymama holtigtartó haszonélvezeti jogot és özvegyi jogot jegyeztetett be a földhivatalnál.
-László (unoka) ebben az esetben kérheti-e a tulajdoni részét (7/32) a Nagymama halála elött, Róbertől (unoka) vagy a Nagymamától???
Esetleg van-e valamilyen lehetőség,hogy a tulajdonában lévő részt használja?
Köszönettel: Tuszi |
| Válasz: |
Kedves Tuszi!
1. A kötelesrészre való igény az örklés megnyíltával keletkezik, azaz az örökhagyó halálával. Ebből következően kötelesrész címén az öröklés megnyíltáig senkinek sincs kikényszeríthető igénye se a nagymamával, se a megajándékozott unokával szemben.
2. László esetén a kötelesrész irénti igény keletkezésének további előfeltétele, hogy az apja (Sándor) visszautasítsa az örökséget a László javára, kivéve, ha az apja az öröklés előtt kiesett az öröklésből más ok miatt. Az tehát, hogy a papa a nagyapai részt L javára visszautasította, nem jelenti automatikusan azt, hogy a nagymama után sem kíván örökölni.
3. A kötelesrész csak azokat illeti meg aki, egy sorban (de nem egymás után) örökölnének - tehát a gyermek-unoka körben először csak Sándor nevű gyermeknek lesz igénye kötelesrészre, László unokának csak akkor, ha Sándor kiesett az öröklésből.
4. Ami a használatot illeti: László jelenleg 7/32 arányban tulajdonos. Tulajdonjoga alapján jogosult lenne az ingatlan tényleges használatára, kivéve ha a használat kérdésében eltérő megállapodás/gyakorlat alakult ki a tulajdonostársak között. Ha emiatt az eltérő szokás miatt László nem használhatja az ingatlant (pl. mert nem osztható meg a használat), akkor a többet használók (jelenleg feltehetően a nagymama) u.n. többlethasználati díjat kötelesek fizetni L-nak.
5. És végül ami az egyezkedéseket illeti: van lehetőség arra, hogy a leszármazók az örökhagyóval kötött szerződésben ellenérték fejében lemondjanak az öröklésről, vagy a leszármazók az örökhagyó életében egymás között is köthetnek szerződést várt örükségük tárgyában, de: ez a rendzési mód megállapodással törnénik, amelynek a megkötésére senkit sem lehet kötelezni, viszont az összes érdekelt részvételével célszerű lehet ilyen szerződést kötni, amelyben egyúttal az ingatlanon fennálló közös tulajdont is meg lehet szüntetni.
Az ügy további részleteit személyes tanácsadás keretében közösen is átgondolhatjuk, ilyen igény esetéb kérem keresse meg irodánkát.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert attila ügyvéd
|
|
|
|
|
 |
|
