| |
Jogi fórum (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)
 | |
| 6. |
| Idő: |
2010.06.16 12:21:54 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni.Adott egy ingatlan egy telek családi házzal.Azonkivül a telek bal oldalán egy kis épület, a jobb oldalán garázs.Szülőké volt akik elváltak.Felosztották egymás közt a telket, és a házat.A ház belül ajtó felfalazásával két külön részre lett elválasztva.Apám az ő részén külön bejáratot is csinált.Sajnos a leválasztással
apám elvágta magát minden komforttol.Ez egy 2 szoba összkomfortos ház volt a leválasztás után apám részén semmi nem maradt.csak egy szoba kis közlekedő spejz és a fallal szétválasztott konyha fele. Lakrésze komfornélküli. A másik oldalon ott maradt egy nagy szoba előszoba konyha értékesebb része mert a viz mosogató ott van. Azontúl fürdőszoba, külön wc.
Amiért az apám egy életen keresztül dolgozott,a komfortot csak anyám élvezhette, apámnak már nem volt se ereje, se pénze az ő részét komfortossá tenni 20 évig igy lakott, hogy maradt a lavór.Anyám meghalt, rá nem sokkal apám is.A szülök rossz viszonya rányomta bélyegét a mi kapcsolatunkra is a testvéremmel. A testvérem külföldön él.Sajátos módon anyám végrendeletet hagyott hátra amiben mindent a hugom örökölt.Apám nagyon felháborodott a döntésén, hogy nem vette anyám figyelembe, hogy 2 gyereke van.Ezért öröklési szerződés útján az ő részét én örököltem.Tulajdoni lapon fele fele.Az életben a leirt
módon, az én részem a háznál legalább 10 nm-el kisebb és komfortnélküli.Azontúl a ház nagyjarészt a telek baloldalára épült az én részemből veszi el a helyet, mert a most már a testvérem lakása nagyjarészt az én telekrészemre esik.Volt egy beszélgetésünk. amiben emlitette,hogy el akarja adni az egész házat.Nem támasztottam volna akadályt, de azt mondta
nem fizeti ki nekem a felét,mert nála van az összközmű.Hiába tiltakoztam,hogy régen a házakhoz egy fürdő-t és wc-t épitettek, és apám megállapodása anyámmal engem nem köt.Mondtam nyissuk egybe ahogy rég volt, és adjuk el vagy ki.Ebbe sem ment bele. Kértem akkor fizesse ki nekem a tőbbletrészt amivel nagyobb a lakása és a telekrésze mint az enyém, és akkor ebből a pénzből összkomfortositom az én részemet.Erre sem volt hajlandó.Nem tudtam mit tenni,nem akartam tovább élezni a helyzetet,mondtam akkor felveszek hitelt és abból megcsinálom a részem.A bank kért egy használati megállapodást helyszinrajzzal amiben le van rajzolva, és irva ki mit használ kizárólagosan.Ugy osztottuk fel, ahogy annak idején a szülők is. A 20m.szélességü telek középen.Bal oldalt az én házrészem jobboldalt az övé. Mivel az én telekrészemre esik a ház nagyjarésze,nekem a kerités és a hz közt van 1 m.helyem, mig neki az azon oldali kerités,és ház között van legalább 8 m. a kapu a kocsifeljáró is ott van.A használati megállapodásban le van irva a bejáró közös.Nem az van irva,hogy csak személybejáró.Azontúl rögzitettük, hogy hozzá tartozik a garázs, és egy tároló, mig az én kizárólagos használatomba egy melléképület van, amiben előzőleg a nagyszülők laktak, az én részemen helyezkedik el baloldalt szélen.a melléképület végéhez apám több mint 30 éve egy sufnit éptett.Ez szétesőben volt lebontottuk ujrahúztuk.Kialakitottnk benne egy fürdőszobát,hogy legalább az épületet hasznositani lehessen,mert ekkora melléképület igy kihasználatlan.A testvérem egyből élt a lehetőséggel es feljelentett az önkormányzatnál. Semmiben nem találtak kivetnivalót, hogy apám részét felujitottam,komfortositottam.A melléképület szétesőben volt szépen felújitottam azzal sem volt baj, de a lebontott sufni,hogy ujrahuztam az igen.Kilátásba helyezték, hogy bontás vagy esetleg marad többszázáezer ft-os birság terhe mellett.a 1.80 m-el lett ujrahuzva ill. megtoldva. De azt mondták kell a testvérem hozzájáruló nyilatkozata.Amit nyilvánvalóan nem fogok megkapni, mert előzmény, hogy gondolt egyet,hogy nem állhatunk be kocsival, kocsival az én részemet nem akarja,hogy megközelitsem.Ebbe én nem mentem bele, mert mondtam annyi követelni valóm volna pénzbelileg felé, és idáig nem tettem.Neem elég, hogy őt megkiméljem hitel szakadt a nyakamba, most még be se álljak kocsival?Most lehet engem revolverezni.Mert valószinű,hogy aláirást akkor kapnék ha a feltételeknek amit szab belemennék.Szeretném megkérdezni ha a használati megállapodásban tisztán érthetően rögzitve van,hogy ki minek a kizárólagos használója a bank is igy fogadta el, akkor az én részemen az én kizárólagos használatomban lévő melléképületnél ami az én telekrészemen áll, miért kell az ő beleegyező nyilatkozata.Véleményem szerint valaki hátulról mozgatja a szálakat.Ha kell az aláirás amit egyszerűen nem értek akkor, mit lehet tenni? Emlitették, hogy biróságtól kérhetem közigazgatási eljáráson belül hogy helyette engedélyezzék a toldást. Ez peres, vagy nem peres eljárás? Szeretném megkérdezni mert erre nem tudják a választ,hogy a perköltség ilyenkor hány százalék?Ha arra irányul,hogy a biróságtól szeretném megkérni a hozzájárulást?Nem tudom mondjuk durva esetben erre a kis toldalékra ha az értékét 1 millió ft-ban határoznák meg?Azt is elképesztőnek tartom,hogy egy ilyen kis toldás tőbbszázezer ft pénzbirsággal járjon.Miért mindjárt a plafonnal fenyegetőznek? Azt mondták ha lebontom ingyen van.El vagyok keseredve, a hitelemből áldoztam rá és most lehet odavész.Az egészségem odalett,és mindez azért mert a legelején sajnáltam,és nem álltam a sarkamra, az eladást illetőleg.Hitellel nehezitettem magamon hogy neki ne okozzak gondot, hogy a többletrészt miből fizesse ki.Visszafele ugy látszik a lojalitás nem müködik mert simán feljelentett.Az egész ingatlannal kapcsolatos dolgot elvinném biróság elé, de ahhoz pénz és jó idegek kellenek./Sajnos nekem.../. túl sokat vállaltam magamra, hogy nekem is meglegyen az a komfort, amiért neki a kisujját sem kellett
mozditania, az ő része ott van tehermentesen, komfortosan, mig én hitellel kisebb lakrésszel, és telekkel, ellehetetlenitve.Se többlethasználati dijat, sem semmit nem kaptam tőle, egy fillért idáig az ingatlanra nem áldozott.Az összes közös fizetnivalót, a hitelem végett az egész ingatlan biztositását, a kéményeket, de még az ő részén a fűnyirást is én állom.Egy főmérő van, hiába vezetékeltettem külön ki az én részemet, ott csak almérő van, és a főmérő számlái ide jönnek.Ugyanez van a vizzel is.Semmibe nem szállt bele. Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvasta a levelemet, és ne haragudjon hogy hosszúra sikerült.Most leginkább a melléképülettel kapcsolatos dolog lenne nagyon fontos.Egyébként az ingatlan a fővárosban van kb. 25 -30 m.ft-ot ér.Azért szeretném megkérdezni ebben a helyzetben mit tanácsolna?
|
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
ilyen részletes kérdésre személyes tanécsadás keretében tudom válaszolni, díjellenében,. Amennyiben így is érdekli a tanácsom, kérem, keressen meg.
Tiosztelettel:
Dr.- Szajbert Attila ügyvéd |
|
| 7. |
| Idő: |
2010.06.16 11:51:48 |
| Kérdés: |
Tisztelt ügyvéd úr
A családi házunk a két gyermekünk tulajdonában van.
A férjemmel haszonélvezök vagyunk . Jelenleg külföldön élek a gyerekeimmel .
Nem váltunk el de a férjem új kapcsolatban él . A kérdésem , hogy odaköltöztetheti az új társát a házunkba , bejelentheti hívatalosan állandó vagy ideiglenes lakónak az új társát a gyerekek és az én beleegyezésem nélkül?
A válaszát köszönöm.
Tisztelettel , julia |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
ha a haszonélvezeti jog gyakorlása egymás között nincs megosztva (azaz együttesen illeti meg önöket az egész ingatlnra), akkor igen. Erről a haszonélvezeti jogot alapító megállapodás rendelkezik, illetőleg az ingatlan tulajdoni lapjáról is szerezhető információ. |
|
| 8. |
| Idő: |
2010.06.15 13:10:01 |
| Kérdés: |
Jónapot Ügyvéd úr.
Azal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy Román állam polgárnak ajándékozhatnak-e Lakás tulajdont?A román állampolgár 13 éve magyarországon él és van egy 2éves kislánya.Ha igen leírná nekem a feltételeket. |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
külföldi tulajdonszerzéséhez szükséges a közigazgatási hivatal engedélye, ez az ajándékozásra is szerződésre is vonatkozik: azaz engedéllyel ajándékozás útján is szerezhető tulajdon. A szertződés megszekesztésében díj ellenében tudok segítséget nyújtani, ha az ügyben további kérdése van, kérem keressen. |
|
| 9. |
| Idő: |
2010.06.15 08:52:02 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérdésem, hogy vennénk egy házat, de olyan formában, hogy a mostani tulajdonos, aki egy idős hölgy ott maradna és haszonélvezeti joga maradna a házon.
A probléma az, hogy a hölgy kötött egy eltartási szerződés, és vannak rokonai, gyermekei.
Ha mi megvesszük a házat, az akivel az eltartásit kötötte vagy a rokonai igényt tarthatnak -e a házra az idős hölgy halála után, és ha igen, hogyan lehet ezt kiküszöbölni, milyen szerződést kell kötnünk az idős hölggyel.
Előre is köszönöm. |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
ha a hölgy eltartási szerződést kötött, akkor nagy valószínűség szerint a ház már nincs is a nevén, ezért azt megvenni sem tudják tőle. Ezt a kérdést pontosan a tulajdni lap alapján lehet tisztázni, az megmutatja jelenleg ki a tulajdonosa az ingatlannak. Ha a tulajdonos az eltartó, akkor nélküle nem lehet szerződni, csak abban az esetben, ha a tartási szerződést megszüntetik, vele a elszámolja az eltartó a tartás eddig nyújtott értékét, és a tulajdonjogt visszajegyzik az eltartott nevére.
Amennyiben az ügyben további kérdése van, díj ellenében, személyes tanécsadás keretében meg tudjuk beszélni a részleteket.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd
|
|
| 10. |
| Idő: |
2010.06.14 21:38:49 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Örökléssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ha több rokon örököl meg egy földterületet , az örökhagyó alakilag és formailag érvényes végrendeletével, és a végrendeletben az örökhagyó részletesen és pontosan megindokolja, hogy melyik részét kire hagyja a földterületnek (pl. az értékesebb X. utca felőli oldalt két örökös örökölje meg 1:1 arányban) és azt is leírja a végrendeletben, hogy azért, mert ezek az örökösök sok jót tettek vele stb..., de ő maga nem osztatja fel az örökösök között ezt a földet a földhivatalnál (és így a földhivatalnál továbbra is egy osztatlan földterületként szerepel) , akkor az örökhagyó végrendeleti kívánságát lehet-e jogilag érvényesíteni , hogy az az örökös aki tényleg több jót tett vele, az valóban ott örökölje meg a földterületét, ahol számára az örökhagyó ezt kijelölte? ( abban az esetben, ha pl. az egyik örökös csak 20 év múlva akrja felosztani a közös földet, és ezért én jogi úton szeretném kérni a felosztást a bíróságtól, hogy ne kelljen 20 évet várnom)
Második kérdésem , hogy ha az örökösök írásban megállapodtak abban, hogy valóban az örökhagyó kívánsága szerint osztják fel egymás között a földet (az érvényes területrendezési tervet is figyelembe véve + 2 tanuval hitelesítve), de nem kötik ezt konkrét dátumhoz, akkor ennek a megállapodásnak jogilag milyen súlya van, mennyire lehet érvényesíteni ha később az egyik örökös nem lenne hajlandó elfogadni, amit aláírt?
Köszönettel: Bernadett
|
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
az örökhagyó végakaratának érvényt lehet szerezni olyan formában, amelyenben ön ezt leírta. Az örökléssel közös tulajodon keletkezik, a közös tulajdon megszüntetéséig a használati viszonykat (ki milyen részt használ kizárólagosan) lehet és kell szabályozni. Ha a közös tulajdon megszüntetésének feltételei most még nem állnak fenn, lehet olyan megállapodást kötni (pl, még nem osztahtó meg az ingatlan az építési szabélyok miatt, de ebben várható változás később), hogy a feltételek bekövetkezése esetén ki milyen nagyságú, természetben előre kijelölt terültetet kapjon, ennek a megállapodásnak érvényt lehet szerezni a későbbiek sorn, feltéve, hogy a megosztás a megállapodás szerint lehetségessé válik.
|
|
|
|
|
 |
|
