| |
Jogi fórum (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)
 | |
| 1. |
| Idő: |
2010.04.15 07:52:42 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Párommal többmin 10 éve vagyunk együtt. egy közös ingatlanunk van, viszont 3 éve együtt élünk egy másik lakásban, amely a párom nevén szerepel Ő vásárolta, az Ő nevén van a hitel,
viszont a 3 év alatt az összes fizetésemet feléltük, hozzájárulva ezzel a költségek megosztásában.
Ha szakításra kerül sor, ebben az esetben mire számíthatok? Az együttélés alatt egy gépkocsi vásárlás történt, valamint a lakás berendezése, újítása.
Szakítás esetén milyen esélyem van arra, hogy ne semmi nélkül kerüljek ki a kapcsolatból?
Válaszát előre is köszönöm!
Judit
|
| Válasz: |
Kedves Hölgyem,
itt az a kérdés, hogy önök kötöttek e házasságot vagy nem, mert ettől függ a válasz is. Ha házasok, akkor meg kell vizsgálni, hogy milyen forrásból szerezték a lakást, az milyen részben tekinthető különvagyonnak azzal, hogy a hitel - bárha csak az egyik néven is van - közös forrásnak szmít, és közös tulajdont keletkeztet az ingatlanon, hiába van csak az egyik fél tulajdonosként bejegyezve.
Ha csak éllettársak, akkor a szerzés arányában keletkezhet közös tulajdon, a háztartásban végzett munka is szerzésben való hozzájárulásnak számít. Ha a közös tulajdonszerzés így nem állapíotható meg, akkor legrosszabb esetben a közösen törlesztett hitel önre eső részét kérheti vissza egyösszegben.
Tisztelettel:
Dr. SZ.A |
|
| 2. |
| Idő: |
2009.07.24 14:01:56 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Péter Árpád vagyok.
Ingatlan ügyben szeretném a segítségét kérni.
Volt élettársammal van egy közös 1/2, 1/2 arányban egy ingatlanunk. Egy kis családi ház, szoba, konyha stb. Nem megosztható. Ő elköltözött 6 éve az ingatlanból közös gyerekünkkel, önszántából. ( egy másik férfitól terhes lett)
Tavaly októberben felajánlottam neki 3,7 M Ft. de neki ez nem volt elég. Decemberben felértékeltettem az ingatlant, 5,3 M Ft lett a vége, két Igazságügyi Ingatlan Szakértő írta alá. Ez sem volt jó neki, ez kevés, mondta. Adjak neki 5 M és békén hagy.
Idén májusban felajánlottam neki 3,5 M Ft. készpénzbe ez sem volt jó.
Beadta a vagyonpert melyben az kérte a Bíróságtól, hogy Ő ad nekem 4,5 M ha kiköltözök vagy adjuk el a házat 9M ( persze ennyit nem ér).
Mondtam, jó akkor adjon 4,5 M és elmegyek. Visszaírta, hogy nincs pénze már elköltötte. Akkor a bíróság előtt belementem, hogy áruljuk a házat. Ez a per 2009. június 29. volt, és fel van függesztve október 17. Azóta nem jelentkezett pedig az ügyvédje azt mondta, hogy fogják hozni a táblát és kiteszik a házra , hogy eladó. Semmi nem történik.
Én meghirdettem, hogy tudjak valamit felmutatni a bírónak ha már Ő előtte egyezkedtünk.
Az az érzésem, hogy csak azt akarta elérni, hogy én használati díjat fizessek neki.
Tisztelt ügyvéd úr, az a kérdésem. Mi a következő lépése ilyenkor a bíróságnak? És miért kell 50%--ban nekem fizetni majd a perköltséget ha Ő adta be a vagyonpert de amit kért a bíróságtól semmit nem tudott eddig teljesíteni és nem is akar. Ezt a bíró nem látja?
Mi a teendő akkor ha az ügyvédje kimenti, hogy azért nem jött el a tárgyalásra mert külföldön tartózkodik és közben itthon van? Így lehet hazudozni ott ahonnan az ember az igazságot várja?
Ha nem tudott kifizetni, nem is munkálkodik abban, hogy eladja akkor kérhetem, hogy független szakártővel a bíróság értékelje fel az ingatlant a felperes költségére ( nekem van már egy értékelésem amit számlával tudok igazolni) és annak az értéknek felét én kifizetem neki, Létezik ilyen? Ítélhet így a bíróság, hogy ennek már vége legyen?
Most már csak szemétkedik mert 6 év után van nekem is valakim és Őt bosszantja. Az mondta, hogy addig nem nyugszik amíg engem az utcán nem lát és szét nem szedi a kapcsolatomat. Pedig nem én voltam az aki 3 évig megcsaltam és terhesen távoztam ebből a kapcsolatból.
Köszönettel
Péter Árpád
|
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
a közös tulajdon megszüntetése esetén a perköltség pernyertességtől függezlenül megoszlik a tulajdonostársak között, mivel a megszüntetés mindkét felet érinti, az egyik ingatlanrész kap a másik pénzt, vagy mindkettő pénzt - egyik sem veszít tehát. Ez az oka annak, hogy közösen fizetnek.
Ami a megszüntetés módját illeti - a bíróság eldönti az ügyet úgy, ahogy méltányosnak látja. A leírtak alapján szakértő kirendelésére is sor kerülhet a perben (általában közös kölstégre), és ha az is kevésre értékeli az ingatlant, és megállapoítja, hogy az 1/2 rész értékét fedezi a 3,7M Ft,. amit Ön ajénlott, akkor Ön is kerheti, hogy ezen az áron váltsa magához az ingatlnt. Ebben az esetben igazolnia kell, hogy rendelkezik megfelelő összeggel a fizetéshez.
A használati díj azért jár, mert Ön az egészet használjal azaz használja a kásik fél részét is. A használati díj fizetése, és a közös tulajdon megszüntetésének módja független attól, hogy ki kit csalt meg, vagy mi miatt romlott meg a kapcsolat, egyszerűen matematilag ki kell hozni, hgy senki se érjen anyagilag hátrány. Ezek a tnyezők emberileg fontos dolgok, de a vagyoni viszonyok rendezésénél - amelynek nem az erkölcsi elégtétel vagy a büntetés adása a célja, hanem megfelelő osztás - nem mind jönnek figyelmbe.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd |
|
| 3. |
| Idő: |
2009.06.11 15:47:38 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Érdeklődni szeretnék, hogy fiam 2 éve élettársi viszonyban él, amelyből már egy gyermekük is született. Önkormányzati bérlakásban laknak, ami csak a fiam nevére van kiutalva. Most az Önkormányzat felajánlotta megvásárlásra az ingatlant.
Az után szeretnék érdeklődni, hogy megoldható-e, hogy csak a fiamé maradjon a lakás, amennyiben az élettársi kapcsolat megromlana köztük, mivel a lakás megvásárlásához mi adnánk az induló tőkét és a részletet is mi fizetnénk.
Milyen úton-módon tudnánk ezt rendezni, hogy csak a fiam tulajdonában maradjon a lakás.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Dombóváriné
|
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
javaslom, hogy kössön szerződést a fia az élettárssal arról, hogy az élettárs elismeri, hogty ez az ingatlan a fuiú különvagyona. Ez egyéként is így lenne, egy utólagos házasságkötés esetén azonban a tulajdoszerzés tekintetében vélemezni kell, hogy a lakás közös vagyon, és ezt a vélelmet lehetne megdönteni azzal, hogy a bérlet létesítéséhez, bérlet megkötése, bérleti jog értéke a fia különvagyona volt. javaslot ezt az esetlege elhúzódó vitát megelőzni egy szerződéssel.
Ha nem lesz házasság a dologból, akkor a fiú marad a tulajdonos.és a háézassági vagyonközösség szabélyai nem lépnek életbe.
Ha a megvásárláshoz közös vagyon vesznek ignybe (pl. közösen felvet hitelt), akkor a lakáson az élettársnak is tulajdona keletkezik, akár lesz házasság akár nem - méghozzá élettársi vagyonközösség jogcímén. Ekkor a helyzet tovább bonyolódik, de szerződéssel természetesen ez is rendezhető.
Amenniyben segítségre van szükségük a szerződés megszerkesztéséhez, kérem, keressnek meg.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd
|
|
| 4. |
| Idő: |
2008.11.07 12:49:36 |
| Kérdés: |
Szeretnénk ingatlant venni a párommal házasságkötés után.
Az ingatlanba én 8 millió a párom 3 millió Ft-al tud beszállni, a többi hitelből megy.
Milyen fajta házassági szerződést kell írnunk ahhoz, hogy a párom is és én is 50-50 %-os tulajdonosa legyen az ingatlannak? Tehát hogyan lehet áthidalni a szerződéskötéskor, hogy ne az ingatlan tulajdonjogából "veszítsen" a párom?
Köszönöm válaszát. |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
a fenti probléma áthidalható úgy is, hogy egyműás közti viszonyukban a párja 3M Ft-al nagyobb összegű hitelt visel. Ha pl. 10 M hitelt vesznek fel, akkor megállapodhatnak úgy is, hogy ebből 8M hitelre eső rész a párját, 2M hitelrész Önt terheli egymás közti viszonyukban. Fontos, hogy ezt házassági vagyonjogi szerződésbe foglalják, és fontos az indok is, hogy miért kerül erre sor.
Amennyiben segítségre van szüksége a házassági vagyonjogi, vagy az adásvételi szerződés megszerkesztésével kapcsolatban, kérem keressen.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd
alapvetően Önök d9nti el, hogy
|
|
| 5. |
| Idő: |
2008.10.21 09:36:36 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Segítségét szeretném kérni az alábbiakkal kapcsolatosan. Hogyan alakulnak a tulajdoni viszonyok abban az esetben, ha két élettárs közül az egyik adásvétel útján megszerzi az édesanyja ingatlanát, majd ezt értékesíti és a kapott vételárból vesz egy új ingatlant, majd azt egyenértéken elcseréli egy másik ingatlanra. Ezzel párhuzamosan a másik élettárs is eladja a nevére szóló ingatlanát, de a kapott vételárból már nem vesz újat. Az az élettárs meghal, aki az édesanyja ingatlanát megszerezte és a hagyatéki eljárás során az életben lévő élettárs az örökös felé jelezte hogy igényt támaszt bíróság előtti eljárásban az elhunyt nevén lévő ingatlan 50%-ra, mert akkor közös szerzésnek tekinti az ingatlant. A kérdésem az lenne, hogy az örökösök mit tehetnek egy bírósági eljárásban, mondhatják azt, hogy az ingatlan a nagyszülőjüké volt eredetileg, így az megtartotta a külön vagyoni jellegét, és az élettárs 50%-os igényét ezért nem fogadják el?
Tisztelettel:
Horog Dóra |
| Válasz: |
Kedves Dóra,
az Ön által leírt tényállás alapján az élettársnak véleményem szerint semmilyen igénye csak akkor lehet az örökösökkel szemben, ha bizonyítja, hogy az édesanyától vett ingatlan vételára közös pénzből származott. Ebben a helyzetben az élettárs helyzete sokkal nehezebb annál, mint Ön írja, nevezetsen, hogy elég állítania, hogy élettársként a fele az övé az ingatlannak. Ezzel szemben neki kell bizonyítani az élettársui kapcsolat létét (ezen belül is a közös gazdálkodást, a közös célok érdekében tett közös erőfeszítéseket, és azt, hogy a közös munka eredményét közösnek tekintik). Az örökösknek elég megvárni, hogy milyen konrét bizonyítékokat hoz fel az élettárs állításáank igazolására, és ezeket kell megcáfolni. Ha az élettárs nem tudja bizonyítani igazát - elveszíti a pert, ellenkező esetben megnyeri. Kétség esetén az élettárs veszít, mivel neki kell bizonyítani állításait.
A leírtak alapján tehát kérdés, hogy volt e közös gazdálkodás az élettársak között (az élettársi kapcsolat egyéb elemein, így közös háztartáson, az eggyűvé tartozás kifelé való felvállalásán stb kívül), a közös gazdálkodás eredménye volt e vételár, amiből megvették a szülői házat. Értelmezni kell valahogy azt is, hogy miért csak ez egyik névre vette meg álettárs 3 alkalommal is az ingatlnt (helyébe lépő ingatlanokat), és mi lett a sorsa a másik élettárs eladott ingatlnának vételárából, az közös volt e avyg megtartotta saját számlán. Ezek ugyanis a közös gazdálkodást megkérdőjelezhetik.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd |
|
|
|
|
 |
|
