Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 70 328 23 28        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  ajándékozási illeték  |  bérleti szerződés  |  birtokvédelem  |  birtokvita  |  életjáradéki szerződés  |  élettársi vagyonközösségi szerződés  |  építési szerződés  |  foglaló  |  hagyatéki ügyek  |  használati jog  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerződés  |  illetékkedvezmények  |  illetékmetesség  |  ingatlan adásvétel  |  ingatlan csere  |  ingatlan eladásával kapcsolatos adó  |  ingatlan perek  |  jelzálogjog  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  öröklési illeték  |  öröklési perek  |  öröklési szerződés  |  ráépítés  |  szavatosság  |  szerződés  |  szolgalmi jog  |  szomszédjog  |  tartási szerződés  |  telekalakítás  |  vagyonszerzési illeték  |  vállalkozási szerződés  |  végrehajtási jog


Összes kérdés: 6db

1.
Idő: 2010.06.03 17:07:18
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd úr!

Az édesapám halála után elég sok adósságot örököltem. Az lenne a kédésem, hogy ezt az adósságot a hagyatéki vagyon erejéig kell kifizenem vagy a maradékot saját erőből kell törlesztenem? Én vagyok az egyedüli örökös és még tanulok, de már nem vagyok kiskorú.
Válaszát elöre is köszönöm!
Válasz: Kedves Kérdező,

az örökös a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival fele a hitelező felé, a saját - korábban meglévő - különvagyonát nem köteles a tartozás kiegynelítésére fordítani. A végrehajtás is csak a hagyatéki vagyontárgyakra vezethető, vagy zok értéke erejéig egyéb vagyontárgyra is, ha már nincs meg a hagyatéki vagyontárgy.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

2.
Idő: 2009.06.16 16:55:01
Kérdés: Tisztelt ügyvéd úr!
Az édesapám 2009.03.02-án meghalt.A mostoha anyámmal közösen volt egy házunk.Nekem van egy édes testvérem és egy fél testvérem.A házon jelzálog van.A mostani felesége azt mondta,hogy neki is van köteles része és nem 3 hanem 4 fele megy az apai örökség.Az apukám temetésére felvette az önkormányzati temetési segélyt plusz mivel az édesapám segélyen volt azt is.Mégis azt akarja fizessük ki mi a hagyatékból neki.És az sem tiszta számomra,hogy az elmaradt rezsiket is nekünk kéne megfizetni?Én nem lakom velük és nem is vagyok bejelentve. Nekem mihez van jogom akkor?Mindig azt mondja mondjak le mert különben fizethetem a hitelt meg minden tartozást.A házat nem akarja eladni.
Válaszát köszönöm Kovács Edit
Válasz: Kedves Kérdező,

az öröklés - a tartozások öröklése is, nemcsak a tulajdonjogé. A túlélő házastársnak valóban van haszonélvezeti (özvegyi) joga, amely megváltható. megváltás esteén a házastársat egy gyerekrész illeti meg (azaz 1/4 rész), de akkor a gyerekek haszonélvezeti jogtól mentes tulajdont kapnak. A házastárs által lakott lakásra azonban egyoldalúan nem lehet megváltást kérni, ezért választható az a lehetőség is, hogy ellenzi a haszonélvezeti jog megváltását. Ebben az esetben a az örökölt 1/3 részen fennmarad a házastárs haszonélvezeti joga. Ez utóbbi megoldás az ön számára kedvező lehet abban az esetben, ha a házastárs nem hajlandó eladni az ingatlant, és kiköltözni sem akar onnan. Nincs ugyanis értelme a haszonélvezeti jog megváltásával 14 részre leszorítani az tulajdoni hányadát akkor, ha ő fogja használni az egész ingatlant, és pereskedhet vele többlethasználati díjért, meg a közös tulajdn megszüntetésért.

A haszonélvezeti joggal terhelt tulajdonnak vannak előnyei/hátrányai. Előnye, hogy ha a haszonékvező meghal, a haszonélvezeti jog megszűnik, és nagyobb lesz a tulajdoni hányada. Hátránya, hogy ha a haszonélvezet fennmarad, megszüntetését - a jelenlegi szabélyok szerint - nem lehet kérni a bíróságtól, míg a közös tulajn esetén a közös tulajdn megszüntethető.

Javaslom ezért, hogy keressen meg egy szakembert, aki a hagyatéki eljárásban segíteni tud önnek, és megvizsgálja a konkrét igényeket, azok jogosságát, összegszerűségét stb. Innen elég nehéz eldönteni, hogy lesz önnek a jó, az ügyet alaosabban kellen ismerni ehhez.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

3.
Idő: 2009.03.05 13:37:21
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni.
3 éve kötöttünk házasságot a férjemmel. Egy közös gyermekünk van a férjemmel és mi neveljük a férjem első házasságából született gyermekét is.
Egy családi házban lakunk, amelyet még kb 10 éve vásároltak a szüleim az ő haszonélvezetükkel.
A kérdésem az lenne, hogy ez a ház az évek folyamán közössé válik a férjemmel vagy sem?
A második kérdésem pedig az lenne, hogy ha én valamikor elhalálozok, akkor ki lesz a törvény szerinti örökös? A férjem, vagy a lányom? Illetve a neveltfiam is örökös lesz?

Tisztelettel: Horváthné
Válasz: Kedves Kérdező,

tisztázni kell az ügyben, hogy mkinek mekkora tulajdoni hányada van az ingatlanban, és milyen jogcímen (különvagyon, közös vagyon). Az a tényt, hogy az Ön szülei pénzt adtak az ingatlan vásárlásáar, az Ön különvagyoni igényét (tulajdoni hányadát) mindenképpen megalapozza. A vásárlás időpontj, atovábbi forrásainak ismeretlében lehet eldönteni, hogy ki és milyen részben tulajdnosa az ingatlannak. Az idő múlása ebből a szempontból nem lényeges, hisezn csak az idő múlásával nem lesz közös az ingatlan házastársak esetében (sem).

Ha Önnek tzulajdonjoga van, akkor az Ön hagyatkát az Ön örökösei (gyernekei, férje) öröklik. Ha a férje hal meg előbb, akkor az ő tulajdoni részét örökli a fia, az önhaszonélvezeti jogával terhelten. Ezt kvetően a nevelt fiú az Ön részét már nem örökli.

Tisztelettel:

dr. Szajert Attila ügyvéd


4.
Idő: 2008.04.21 15:32:21
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám korlátozottan cselekvőképtelenné lett nyilvánítva és a hugom,illettve jómagam vagyunk a gyámjai.Bipoláros,mániás depressziója,vásárlási mániái ,öngyilkossági késztetései stb.vannak.Akkora adósságot csinált,amivel lehet,hogy már a lakása eladására kényszerülünk,hogy rendezni tudjuk a tartozásait,ezért a 84.életévében lévő édesanyja,akinek szintén saját ingatlana van,úgy döntött,hogy az ő részét(a papa része már anyu és az öccse nevére került,mikor meghalt)anyu kihagyásával a második generációs vonalra,anyu lányaira,vagyis ránk hagyja,hogy azzal nehogy gond legyen,mert azt nem szeretné,ha elúszna anyu miatt a saját maguk által épített ház és azt sem szeretné,ha a fél ház ügyintézésében a gyámügy beleszólást kapna,hiszen éppen elég már az 1/4 rész is,mert ez akár eladásnál,akár hitelfelvételnél nagy probléma.A bankok sem szeretik a gyámügyes bonyodalmakat és a vevők sem.Az a kérdésem,hogy elég-e ebben az esetben,ha Nagymamám készít erről végrendeletet,amit ügyvéd által hitelesít?Mert akkor nyugodna meg ,hogyha biztonságban és rendben tudná a dolgokat.Édesanyámnak van egy 3szobáds lakása a nevén,illetve az 1/4 szülői háuzrész,de nem tud önálló életet élni,gyakorlatilag nálunk él,mi etetjük,mivel az adósságai kifizetése után már arra nem marad pénze,hogy táplálkozzon,ezért sürgősen megoldást kell találnunk a pőroblémára.Előre is köszönjük a válaszát:Andrea
Válasz: Kedves Kérdező,

a végrendelet is megfelelő megoldás lehet az ügyben, de számos veszélyt is rejthet magában. Így például nem küszöböli ki a kötelesrész iránti igényt, ami a törvényes örökrész fele. A konkrét ügyben személyes tanácsadás keretében tudnék konkrét megoldást ajánlani, amelyben megoldást lehetne találni a másik kérdésre is édesanyja tulajdoni hányada).

Amennyiben további segítségre van szüksgük, kérem, keressenek meg.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

5.
Idő: 2008.01.06 12:05:52
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Akkor pontosítom az adatokat: A nagyszüleim háza 3/4, 1/4 arányban volt tulajdonukban. Az 1/4 rész a mamámé volt, akinek volt két fia és egy lány (az édesanyám). Az egyik fia elhunyt, tőle egy fiú és egy lány gyermek örökölt. Az 1/4 részt 1998 (mamám halálakor), így úgy kapták meg, hogy 18/24 rész maradt a nagyapámé, 2/24 az anyámé lett, 2/24 az élő bátyjáé, 1/24 az egyik unokájé, 1/24 a másik unokájé. Tatám mostani halálakor a 3/4 részt csak édeasnyám örökli, mivel ő volt közös gyerekük, a másik két fiú nagymamám első házasságából származott. A nagyapám a mamám unokáját az 1/24 rész fejében kifizette (közben ő ezt el is ismerte), de hivatalos papír nincs róla. Van-e lehetőség a közjegyzőnél, hogy ő anyám javára lemondjon erről, vagy marad az ő nevén. Illetve közben kiderült, hogy anyám bátyja is le akar mondani anyám részére a 2/24-ed részről. Van-e lehetőség, hogy ajándékozási szerződéssel a hagyatéki tárgyaláson ezt megoldják, ha igen, kell-e ahjándékozási illetéket fizetni, mivel ez örökölt ingatlan.
remélem, így jobban érthető ez a számunkra is elég bonyolult helyzet!
Segítségét előre is köszönöm!
Csapó Zsuzsa
Válasz: Kedves Kérdező!

Szét kell választani a nagymama és a magpap utáni öröklést. A nagymama haláláválal az öröklés tárgyát nagymama 1/4 (6/24) tulajdoni hányada képezte. Ingatlan hagyaték esetén kötelező a hagyatéki eljárás, és ezen eljárás keretében át kellett volna adni a hagyatékot a három gyerek (illeőleg az egyik gyermek helyett a két unoka) részére nagyapja haszonélvezeti jogával terhelten oly módo, hogy édesanyja 2/24 részt, a másik élő testvér 2/24 rész, a két unoka pedig fejeenként 1/24-1/24 rséz örökölt. Ha volt hagyatéki eljárás, akkor nem értem a kérdését, mivel a nagymama részét ott le kellett volna rendezni. Ha nem volt hagyatéki eljárás, akkor azt utólag le kell folytatni a nagymama tulajdon részére is, és ekkor lehetőség van arra, hogy az örököstárs lemondjo az örökségről, de arra is, hogy egyezség keretében rendezzék a nagymama utáni öröklést. Mivel ilyenkor öröklés címén szerez az édesanyja tulajdont, ezért természetesen illetéket is kell fizetni az öröklés után. Ennek a mértéke azonban (miutám lakóingatlanról van szó, és a legközelebbi rokonsági fokban kerül sor az öröklésre) a legkedvezőbb mérték, amelynek megfizetésére részletfizeti kedvezmény is kérhető.

A másik kérdés a nagyapja utáni öröklés. Itt az egyedüli örökös az édesanyja - a többiek nem örökönek utána.

Tisztelettel:

Dr Szajbert Attila ügyvéd



      (oldal: 1/2)      »