| |
Jogi fórum (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)
 | |
| 1. |
| Idő: |
2008.11.11 11:20:44 |
| Kérdés: |
Tisztelt ügyvéd úr.
Kérdésem a következő
Édesanyámnak van egy 7 milliót érő lakása,amit ketten örökölnénk a nővéremmel.
Hogy járnánk jobban anyagilag, ha még életében eladná és a pénzt nekünk adná. Vagy ha halála után megörökölnénk? |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
ha életében eladja, és a pnzt átutalás útján adja át önöknek, akkor az átutalt pénzre nincs ajándékozási illeték. Ha a készpénzben adja át, akkor az illetlk 10%.
Ha a lakás több, mint 5 éve van az édesanyjuk tulajdonában, akkor az eladás után adófizetési kötelezettsége sincs.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd |
|
| 2. |
| Idő: |
2008.03.07 14:53:57 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm gyors és pontos válaszát.
Felmerült azonban még egy esetleges lehetőség a közös tulajdon megszüntetését illetően.
Amennyiben nem csere, hanem egymás részére történő ajándékozás által történne az ügylet és ezáltal vagyonszerzési illeték "kategóriába" esnénk, ez esetben érvényes lenne-e esetünkben az Illetéktörvény 25§ (1). bekezdése?
Egyáltalán van ilyen lehetőség(tehát ajándékozás) a közös tulajdon megszüntetésére vagy egyéb módon el lehet-e kerülni az illetékfizetési kötelezettséget?
Köszönettel: R. Ildikó |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
attól, hogy ön odajéndékozza a nagymamának az egyik ingatlant annak fejében, hogy ő is Önnek ajándékozza a másik ingatlant - az ügylet csere marad, hiszen ingatlanért ingatlat szeretne kapni, akkor is, ha az ajándéknak nevezi.
Ha két egymástólidőben is teljesen elkülönőlő ügylet keretében szerződnek, akkor az ajándékozást nem javaslom, mivel annak az illetéke magasabb (11 és 15%), mint a csere illetéke.
megoldás lehet azonban, ha a termőföldet megveszi az egyik fél azzal, hogy kéri az Itv 26§ fopglalt feltételes illetékmentsség alalmazását (regisztrált gazdálkodó, aki termelni szeretne a földön), az üzlethelyiséget szintén megveszi a más a másik, és bevállalja a 10% illetéket. Így az egyik illeték megspórolható.
Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy az illetékmenteségnek egyéb feltételei is vannak, és ha azoknak nem felel meg a vagyonszerző, akkor büntetésből az egyébként fizetendő illeték dupláját kell megfizetnie.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila |
|
| 3. |
| Idő: |
2007.11.16 11:03:22 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az ajándékozási illetékkel kapcsolatos információkat átnéztem, már tisztában vagyok vele. De az én esetem a következő. Édesanyám kölcsönadott egy bizonyos összeget (több mint 300e Ft) egy másik magánszemély részére. Az összeg visszadásának határideje 2008. augusztusa. De édesanyám úgy döntött, hogy ezt a pénzt az adósa a lejáratkor ne neki, hanem nekem adja át, s ezt mindhárman írásban is rögzítettük. Ebben az esetben is illetéket kell fizetnem az összeg után?
Előre is köszönöm
|
| Válasz: |
Kedves Péter!
Véleményem szerint nem. Az ajándékozási illeték tárgya ugyan - az ingón, ingatlanon kívül - vagyoni értékű jog is lehet, az Itv (illetéktörvény) értelmező rendelkezései szerint azonban az engedményezett követelés, illetőleg az átengedett vagyoni előny nem minősül illetékköteletes vagyoni értékű jognak, mivel nem esik egybe az Itv 102§ 1) bek. d) pontjában említett vagyoni jogokkal (haszonélvezet, használat, príxis jog stb). Ezért szerintem nem kell itekéet fizetni. Viszont mivel az előny megszerzésével Ön jövedelemhez jut, ezért egyéb tényállási elem hiányában az előny szerintem személyi jövedelemadó köteles lehet.
Tiszteletettel:
Dr. Szajbrt Attila ügyvéd
tágya ugyanis nemcsak dolog (testi tárgy) lehet, bármely más ingyenes vagyoni előny is lehet (esetünkben - ha jól értem - Ön nem fizet ellenértéket azért, hogy saját személyében követelheti a 3 személytől az összeget). Az Önök közötti szerződés felfogható egyébként engedményezésnek is |
|
|
|
|
 |
|
