Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 70 328 23 28        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  ajándékozási illeték  |  bérleti szerzÅ‘dés  |  birtokvédelem  |  birtokvita  |  Ã©letjáradéki szerzÅ‘dés  |  Ã©lettársi vagyonközösségi szerzÅ‘dés  |  Ã©pítési szerzÅ‘dés  |  foglaló  |  hagyatéki ügyek  |  használati jog  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerzÅ‘dés  |  illetékkedvezmények  |  illetékmetesség  |  ingatlan adásvétel  |  ingatlan csere  |  ingatlan eladásával kapcsolatos adó  |  ingatlan perek  |  jelzálogjog  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  Ã¶röklési illeték  |  Ã¶röklési perek  |  Ã¶röklési szerzÅ‘dés  |  ráépítés  |  szavatosság  |  szerzÅ‘dés  |  szolgalmi jog  |  szomszédjog  |  tartási szerzÅ‘dés  |  telekalakítás  |  vagyonszerzési illeték  |  vállalkozási szerzÅ‘dés  |  végrehajtási jog


Összes kérdés: 2db

1.
Idő: 2007.11.16 11:03:22
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az ajándékozási illetékkel kapcsolatos információkat átnéztem, már tisztában vagyok vele. De az én esetem a következő. Édesanyám kölcsönadott egy bizonyos összeget (több mint 300e Ft) egy másik magánszemély részére. Az összeg visszadásának határideje 2008. augusztusa. De édesanyám úgy döntött, hogy ezt a pénzt az adósa a lejáratkor ne neki, hanem nekem adja át, s ezt mindhárman írásban is rögzítettük. Ebben az esetben is illetéket kell fizetnem az összeg után?
Előre is köszönöm
Válasz: Kedves Péter!

Véleményem szerint nem. Az ajándékozási illeték tárgya ugyan - az ingón, ingatlanon kívül - vagyoni értékű jog is lehet, az Itv (illetéktörvény) értelmező rendelkezései szerint azonban az engedményezett követelés, illetőleg az átengedett vagyoni előny nem minősül illetékköteletes vagyoni értékű jognak, mivel nem esik egybe az Itv 102§ 1) bek. d) pontjában említett vagyoni jogokkal (haszonélvezet, használat, príxis jog stb). Ezért szerintem nem kell itekéet fizetni. Viszont mivel az előny megszerzésével Ön jövedelemhez jut, ezért egyéb tényállási elem hiányában az előny szerintem személyi jövedelemadó köteles lehet.

Tiszteletettel:

Dr. Szajbrt Attila ügyvéd

tágya ugyanis nemcsak dolog (testi tárgy) lehet, bármely más ingyenes vagyoni előny is lehet (esetünkben - ha jól értem - Ön nem fizet ellenértéket azért, hogy saját személyében követelheti a 3 személytől az összeget). Az Önök közötti szerződés felfogható egyébként engedményezésnek is

2.
Idő: 2007.10.18 22:09:01
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azt szeretném megtudni, hogy ingatlan ajándékozása esetén milyen illeték(ek?)et kell fizetni?

Köszönettel: Drevenka Péter
Válasz: Kedves Péter!

A válasz attól függ, hogy milyen értékű, tipusú az ingatlan és milyen közeli a rokonsági fok a az ajándékozó és az ajándékozott között. 18 M Ft alatti lakás igen közeli hozzátartózók (szülő-gyerek, házastárs-házatárs, egy házastársban élő nyagyszülő-unoka) közötti ajándékozás esetén az illeték mértéke a lakás forgalmi értékének 5%-a azzal, hogy 18m-35 M közötti részre 8%, 35M feletti részre 12% illetéket kell fizetni (tehát 3 féle kulcs szerint kell kiszámolni az illetéket a 3 értéksávban).

Ha nem lakásról van szól, akkor ebben a rokoni körben 18M-ig 11%, 18-38M közötti részre 18%, 35M feletti részre 21% illetéket kell fizetni.

Egyéb rokoni körben az illeték mértéke az ingatlan jellegétől (lakás/nem lakás) változik, és az illeték meghatározott értéksávokban és rokoni kategóriák szerint 11-40% is lehet.

Önök dönthetik el, hogy milyen tipusú ügyletet kötnek (ajándékozás, adásvétel, tartás, életjáradék vagy másmilyen), fenntartanak -e haszonélvezeti jogot vagy nem, és ehhez képest lehet kiszámolni a legkedvezőbb illetéket. Ha ez után szeretnének szerződést kötni, irodánk segítséget tud nyújtani ebben is, és a megfelelő ilelteék-konstrukció kiválasztásában is.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd