Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 59. B ép. 1/1        Tel./Fax: +36 1 373 05 93        Mobil: +36 30 924 35 49        E-mail: info@szajbert.hu
    Jogi fórum     Tevékenység     Modern jogi szolgáltatások     Klasszikus jogi szolgáltatások  
 
Jogi fórum   (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)

A kérdések olvasásához válasszon az alábbi kategóriák közül
 
Kategória:

Kulcsszavak:ajándékozás  |  ajándékozási illeték  |  bérleti szerz?dés  |  birtokvédelem  |  birtokvita  |  életjáradéki szerz?dés  |  élettársi vagyonközösségi szerz?dés  |  építési szerz?dés  |  foglaló  |  hagyatéki ügyek  |  használati jog  |  haszonélvezeti jog  |  házassági vagyonjogi kérdések  |  házassági vagyonjogi szerz?dés  |  illetékkedvezmények  |  illetékmetesség  |  ingatlan adásvétel  |  ingatlan csere  |  ingatlan eladásával kapcsolatos adó  |  ingatlan perek  |  jelzálogjog  |  kölcsön  |  kötelesrész  |  közös tulajdon  |  közös tulajdon megszüntetése  |  ráépítés  |  szavatosság  |  szerz?dés  |  szolgalmi jog  |  szomszédjog  |  tartási szerz?dés  |  telekalakítás  |  vagyonszerzési illeték  |  vállalkozási szerz?dés  |  végrehajtási jog  |  öröklési illeték  |  öröklési perek  |  öröklési szerz?dés


Összes kérdés: 7db

1.
Idő: 2016.01.10 22:03:06
Kérdés: Tisztelt Ügyvédúr!

A következ? témában kérném ki szakmai meglátását.:
Adott egy ~4600 négyzetméter nagyságú belterületi ingatlan amin ház, melléképület és rét található egy helyrajzi szám alatt, ezen ingatlanra jelzálog hitel van bejegyezve. Terveink szerint a fent említett telekb?l egy ~2000 négyzetméterest részt vásárolnánk meg amin nincs semmilyen építmény,üres rét.
Kérdésem az lenne, jogilag hogy kivitelezhet?-e a jelzálog bejegyzés az els? ingatlan részre amin a ház van és maradék ~2000nm részt lehetne e tehermentesként eladni számomra egy külön helyrajzi szám alatt, amennyiben ehhez a hitelez? bank is hozzájárul. A fent említett ügy amennyiben lehet, milyen hivatalos jogi lépésekkel kivitelezhet??

El?re is köszönöm megtisztel? válaszát!

Richárd
Válasz: Tisztelt Uram,
alapvet?en jó az elképzelés: a nagytelek megosztása két, önálló helyrajzi számmal rendelkez? telekre, az egyiken megmarad a jelzálogjog, a másik tehermentes, és ezt követ?en a tehermentes telek megvásárlása.

Jelenleg legfeljebb egy el?szerz?dést lehet kötni, amelynek tárgya a kés?bb kialkuló, önálló helyrajzi számú, tehermentes ingatlan eladására, vételére vonatkozó kötelezettségvállalás.

Ez el?tt azonban 2 irányból is érdemes tájékozódni:

1.) a helyi építésügyi hatóságnál, hogy a telekalakítás általános és helyi szabályai lehet?vé teszik -e a telek megosztását.

Ha igen, akkor a következ? lépés a földmér? - aki változási vázrajzot készít, majd ez után követekezik a telekalakítási eljárás - amelyben a földhivatal jár el telekalakítási hatóságként. Ha engedélyezi a telekalakítást - megvana joger?s határozat - azt után - szintén a földhivatl, de egy másik, az ingatlan-nyivántartást vezet? osztálya - átvezeti a változást a ingatlan-nyilvántartásban: a térképet átrajzolja, és megadja az önálló helyrajzi számokat.

A folyamat végeredménye: két önálló telek.

2.
De érdemes a bankkal is egyeztetni el?re a jelenlegi tulajodonosnak. A kérdés: hozzájárulnának -e ahhoz, hogy a kialakuló új telken ne legyen jelzálogjog. Ha el?re közlik, hogy nem - úgy nem érdemes fogalkozni a vétellel.

Ha el?zetesen nincs ezzel szemben kifigásuk, akkor el lehet kezdeni az ügyintézést a telekalakítás ügyében.

Amikor megvan a joger?s telealakítási határozat, be kell jegyzeni a földhivatlnál a tulajdonost, és tisztázni kell, hogy nem lesz rajta jelzálogjog. Ebben a fáziban lesz szüskég a bank hozzájárulására (bankkal kötött megállapodásra) arról, hogy az új telket ne terhelje zálogjog.

És végül:

Ha megvan az új, tehermentes telek - meg lehet kötni a végleges adásvételi szerz?dést,a melyben Ön lesz a vev?, és átírják az Ön nevére a telket.

Kérem, tájékozódjanak a kölstégek fel?l, miel?tt szerz?dnek.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

2.
Idő: 2010.06.01 11:23:47
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az élettársam testvére 2009 decemberében elhunyt, a lakását-amely jelzáloggal terhelt- a párom örökölte. Sajnos a jelzálogon kívül egyéb tartozás is van a lakáson/rezsi/. Szeretném megtudni,hogy Ön szerint van-e lehet?ség a jelzálogot átvállalni,hogy a lakás ne vesszen el?
A lakáson a volt élettársnak haszonélvezeti jog van bejegyezve amir?l ? lemondana.
A lakást szeretnénk az én 19 éves fiamnak kiindulópontnak megtartani.Sajnos a páromnak nincs bejlentett munkahelye.Van rá valami mód,hogy a hitel az én nevemen fusson tovább?
Segítségét el?re is köszönöm:Németh Andrea
Válasz: Kedves Kérdez?,

az én véleményeem az, hogy jogi lehet?ség van az Ön által említettekre, de a konkrét lehet?ségr?l a jelzálog jogosult tud nyilatkozni (és az esetleges feltételekr?l is). Amennyiben az ügyben segítségre (pl. okiratszerkesztés) van szüksége, kérem, keressen meg.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

3.
Idő: 2010.06.01 08:50:02
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:
Az egyetemleges felel?sség tudom azt jelenti, hogy mindenki akit érint, az egyformán vállal felel?sséget. Van egy bank felé tartozás (illetéktelenül vette ki az ismer?söm a brókerszámláról a pénzt, én voltam a számlatulajdonos,viszont ?vé volt a pénz és ? is vehette ki csak a pénztárból. A bank is hibázott, mivel vesztésre ált a t?zsdén és egyb?l zárolni kellett volna a számlát, ami nem történt meg). Most már ez a per évek óta megy és év végén lesz a másodfokú tárgyalás, úgy t?nik megnyeri a bank a pert. Viszont hajlandóak lennének a per befejezése el?tt megyezni velünk és jóval kevesebb pénzt kérnének így. Amit így kérnek annak a felét ki tudom fizetni, viszont a társam nemigazán mutat erre hajlandóságot. A kérdésem az lenne, hogy Ön szerint ezt az egyetemleges felel?sséget meg lehetne úgy bontani, hogy a peren kívüli összeget bontsák ketté és én rendezem az én felemet (holott nem voltam vétkes semmiben, csak abban hogy megbíztam valakiben) a másik felét meg hajtsák be a társamtól. Féltem az ingatlanomat, hogy rá fognak terhelni és el fogják árverezni (az ingatlanomon hitel van, szóval az els?dleges kedvezményezett a bank akit?l vettem fel kölcsönt, de azt hallottam ilyen esetben a két bank az ügyfél háta mögött megegyezhet. Az ingatlan értéke nagyobb, mint amennyi hitel van rá felvéve).

Válaszát el?re is nagyon szépen köszönöm!
Válasz: Kedves Kérdez?,

ha a bank ebbe beleegyezik, akkor jogi akadálya az ügynek nincs. Ami az ingatlan fedezetet illeti, ebben az ügyben személyes konzultációt javaslok (ez azonban díjköteles). Ha érdekli az ügy, kérem, keressen meg.

Tisztelettel:

Dr. Szajbert Attila ügyvéd

4.
Idő: 2008.04.19 23:33:06
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesapám 2001-ben meghalt. T?le 1/4-es tulajdonhányadban örököltem külterületi ingatlant. Értékesítési szándékunknál, jelenleg derült ki, hogy van rajta egy egykori (1998-ban felvett) munkáltatói kölcsönb?l származó, munkáltató cég javára szóló terhelési és elidegenitési tilalom. A kölcsönnyújtó cég 2000-ben megszünt, jogutódja pedig 2006-ban számoltatott fel jogutód nélkül - és ezt a megye szerint illetékes cégbíróság, végzés formájában kész igazolni.
Nekem az édeaspám befizetéseir?l nincsen iratom. Ezt a banknál akartam beszerezni. DE- Rendszerükben a teljes alapkölcsön szerepel, nyílván az évi 20 %-os kamatokkal terhelten, pedig (emlékezetünk szerint) az alaptartozás 90 %-át kifizette édesapám. Nos, a folyósító pénzintézet e tartozásról, hátralékról semmilyen értesít?t nem küldött, mert máskülönben rendeztük volna. Kértük, hogy hivatalos formában állítsák ki nekünk ezen befizetések egyenlegét, de hivatkozva arra, hogy csak 2003-ra visszamen?leg tudnak ilyet tenni, elutasították. Azon kérésemre, hogy bocsássák rendelkezésünkre az általuk emlegetett minden évben kiküldött, iktatott felszólító levelek másolatait - sem reagáltak.
Ha ki is fizetem a felgyülemlett 340 ezer Ft-os hátralékot, kinek továbbítják? A kölcsönnyújtó ugyanis nem létezik, jogutódjában sem. Mert azt az összeget a megállapodás szövege szeint ?k csak kezelték, de nem ?k fizették édesapámnak, hanem a munkáltató. És miként bizonyítom az elévülési id?t a bank felé (talán öt év a törvény szerinti id?, most 7-nél tartunk), tehát hogy nem értesített? Vád nélkül kérdezem: annak ellenére, hogy nem küldött értesítöt tartozásról, utólag állíthat ki ilyen felszólító leveleket? Van joga nem nyilatkozni a pénzintézetnek?
Az ingatlant a pénzintézetet kihagyva, hogyan lehet tehermentesíteni úgy, hogy a terhelési joggal bíró cég jogutódja sem létezik, tehát nem tud nyilatkozni a törlési engedéllyel kapcs.?

Válaszait el?re is köszönöm!
Válasz: Kedves Kérdez?,

meg kell vizsgálni, hogy ki a követelés jelenlegi jogosultja, nem került -e engedményezésre a követelés más cégre. Ezzel kapcsolatban a felszámoló is tud nyilatkozni. Ezt követ?en vizsgálni kell az elévülést is, ha az elévülési id? eltelt, és nincs elévülést megszakító körülmény (pl. írásbeli felszólítás), akkor a követelés bírói úton nem érvényesíthet?.

Ha a követelést nem engdményezték, akkor a földhivataltól kérni kell a törlést a jogosult megsz?nésére hivatkozva. HA van új jogosult (igazoltan engedményezték a követelést), akkor t?le kell kérni a törlési engedélyt, ha nem adja ki, akkor per útján kötelezhet? a teljesítésre az új jogosult.

Tisztelettel:

Dr. SZajbert Attila ügyvéd


5.
Idő: 2008.01.25 11:20:41
Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ha egy ingatlanon jelzálog van, lehet-e rátenni haszonélvez?t?

Üdvözlettel: Éva Ilona
Válasz: Kedves Kérdez?!

Igen, ha a jelzálogjogot nem biztosítja elidegenítési és terhelési tilalom is egyben.

Tisztelettel:

Dz. Szajbert Attila ügyvéd



      (oldal: 1/2)      »