| |
Jogi fórum (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)
 | |
| 1. |
| Idő: |
2010.05.21 11:10:43 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Édesapám tavaly novemberben halt meg,utána testvéremmel örököltünk egy csal
di házat. Megegyeztünk, hogy eladjuk, mivel testvérem évek óta munkanélküli,fenn tartani nem tudja, én pedig oda költözni semmikép nem akarok.Sajnos már a közműveket sem tudja fizetni,munkája nincs és elég kevés rá az esély, hogy talál,mert már 50 éves és vidékről van szó .Most lett is vevő,csak bátyám kitalálta,hogy mégsem akarja eladni a házat, ott akar maradni, mert már ötven éve ott él, meg különben is hova menne-pl.vehetne helyette egy másik kicsi házat,vagy lakást...-és hogy Ő ezt már eldöntötte.Én azt mondtam,hogy rendben, de akkor fizesse ki a részemet, az volt a válasz, hogy majd összespórolgatja valahogy ( A ház értéke 20-22 millió forint ! )
Nekem mindenképp a pénzre lenne szükségem-3 gyermeket nevelek egyedül-és úgy gondolom, nem is dönthet testvérem egyedül, viszont azt is tudom, hogy a beleegyezése nélkül semmit nem tudok tenni.
Tudom, hogy félrészem értékesítése macerás lenne és jóval érték alatt tudnám csak eladni, ha egyáltalán sikerülne, talán még a vagyonközösség megszüntetése lehetne a megoldás?
Persze,megpróbálom meggyőzni, de egy alkoholista embert elég nehéz.
Kérem szíves tanácsát, Ön mit javasol? Ugye, gondolja, hogy legkevésbé a testvéremmel való pereskedést szeretném? Mi lehet a megoldás?
Maradok tisztelettel és köszönöm !
F.M. |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
a megoldás a megyezés, ha ez nem megy, akkor a közös tulajdon megszüntetése lehet a cél - akár árverési értékesítés útján, akár úgy, hogy ön megveszi a testvére részét. Az, hogy majd a testvér összespórolja a pénzt - a jelen esetben nem reális. Ha a testvér hasznélja az egész ingatlnt, kérhet tőle többlethasználati díjat, és ezt beszámíthatja a neki járó vételárba. |
|
| 2. |
| Idő: |
2010.04.14 19:41:31 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő üggyel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni.
Édasapám 2008-ban meghalt.A hagyatéki tárgyalás értelmében többek között megörököltem a szülői ház 1/4 részét.Egy nővérem van-ő örökölte a másik 1/4 részt,és anyukánk a fennmaradó 1/2-tulajdonjogot.Illetve anyukánknak haszonélvezete is van a házra.
Most (2010-ben) anyukánk szeretné értékesíteni a házat.A testvérem és én felém egy olyan követeléssel állt elő,hogy váltsuk meg a haszonélvezeti jogát.19m ft-ért szeretné étékesíteni a házat.A testvéremtől és tőlem a 9,5m ft-on felül még 1,425m ft-ot követel fejenként.Ha nem tudunk megegyezni,akkor perrel fenyeget.Az anyánkkal való viszonyunk sajnos sosem volt jó.
A kérdésem az lenne,hogy van-e alapja a követelésének?
A testvéremmel milyen lehetőségeink vannak?Mit tanácsolna?
|
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
önök nem kötelesek hozzájárulni az eladáshoz, pontosabban nem kötelesek eladni a saját haszonélvezeti joggal terhelt tulajdoni hányadukat. Amenniyben mégis úgy döntenek, akkor a haszonélvezőt természtesen ellenértlék illeti meg a haszonélvezeti jogért, mivel ez egy olyan vagyoni értékű jog, amelyek komly értéke lehet.
A lépsek attl függenek, hogy milyen sürgős az eladása az édesanyja részére: ha nagyon gyorsan meg akar szabadulni az ingatlantól, akkor mondhatjék azt, hogy csak akkor adják el a részüket, ha ő lemond a haszoélvezeti jogról, vagy megegyezhetnek egy olyan összegben a haszonélvezeti jogért cserébe, amelyet elfogadhatónak tartanak.
Ha nem sürgős az eladás, akkor az édesanyjuk valóban indíthat pert a közös tulajdon megszüntetésére, amelyben felajánlhatja, hogy haszonélvezeti joggal terhelt tulajodni hányadok megváltását bizonyos áron. Ez a per azonban igen sokáig elhúzódhat. A perben önök is kérheti az édesanyjuk részének megvásárlását (önök vegyék meg).
Ha tehát a kért összeget sokalják, de el akarjáék adni az ingatlnat, akkor alkudják le, ha pedig nem akarják eladni az ingatlant, akkor ne menjenek bele az eladásba, és pereljék végig az ügyet. Előbb-utóbb csak megegyezenek, vagy a per során megszűnik a haszonélvezeti jog az idő múlásából következően (konkrétan: a haszonélvezeti jog a jogouslt életében áll csak fenn).
Tisztelettel:
Dr. SZ.A. |
|
| 3. |
| Idő: |
2009.10.12 12:50:57 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ugyved Ur,
a tortenetem a kovetkezo: parommal egyutt eltunk es ekozben , 3 eve 50-50 %-os tulajdoni aranyban vettunk kozosen egy lakast. A lakason kb. 75%-ban hitel van. A viszony kozben megromlott es en elkotoztem a kozos lakasbol. Jelenleg megbeszeles alatt van a dolog, ui. egyikonknek sincs most annyi penze, hogy kifizesse a masikat. Az exparom ragaszkodik a lakashoz, nem akarja eladni. A torlesztoreszletet elkoltozesem ota teljes egeszeben az ex fizeti. A dolgok jelenlegi allasa szerint ez az egesz tortenet igencsak elhuzodhat, mire a penzemhez jutok. A kerdesem az lenne, hogy en kotelezhetem-e arra, vagy perelhetem-e , hogy adja el a lakast, vagy fizessen ki minel-hamarabb, vagy teljes mertekben ki vagyok szolgaltatva?
Mi a teendo? Hogyan juthatok minel hamarabb a penzemhez?
Elore is koszonom a valaszat,
udvozlettel,
Dora |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
közös tulajdon esetén kérheti annak megszüntetését a bíróság előtt, megfelelő elszémolás megejtésével. IEz alatt azt értem, hogy a volt párja javára kell írni az Ön helyett fizett törlesztőrészleteket, ön viszont többlethasználati díjat követelhet tőle, mivel ő használja az ön részét is. Ez a két tétel nagyjából kiüti egymást.
A megszüntetés lehet közös eladás: ekkor a vételárból le kell vonni a banknak fizenetendő összeget, és a megmaradt rséz egymás között kell felosztani. A másik lehetőség, hogy a volt párja vagy ön megveszi a másik részét - természtesen átvállalva a teljes hitelösszeget is, és ennek figyelembe vételével fizeti ki a másik felet. Ehhez az ügylethez azonban a bank hozzájárulása is kell akkor, ha van a lakáson elidegenítési és terhelési tilalom a bank javára.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd
|
|
| 4. |
| Idő: |
2009.09.10 16:26:28 |
| Kérdés: |
Tisztelt Dr Szajbert Attila ügyvéd úr!
Tanácstalan vagyok, házassági közös vagyon megosztásunk másodfokon jogerősen befejeződött.
Az ítélet: árverezés útján történő értékesítés 19,800,000,Ft áron amitől nem lehet eltérni mínuszban.
Volt feleségem benne lakik a közös családi házban és minden vevőt elküld hogy nem eladó a ház.
Többlethasználati díjba lett marasztalva bezárólag 2005,december,31,-ig
Jelenleg megállapítás alatt van a 2006,január,01, óta eltelt időre a használati díj.
Hat árverezés volt sikertelen ami nem kevés pénzbe fog kerülni ezért keresnék megoldást.
A jelenlegi gazdasági helyzetben létrejött túlkínálat valamint a volt feleségem rosszhiszemű hozzáállása miatt nem látok reményt az értékesítésre.
Előre is köszönöm válaszát:
Tisztelettel: Sági Gábor.
|
| Válasz: |
Kedves Uram,
a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos bírói gyakorlat megváltozott. A bíróság most már kiköltöüzésre is kötelezheti a bent lakót, amit végre is lehet hajtani. Javaslom, hogy a sikertelen árverésekre is figyelemmel újra kérje a közös tulajdon megszüntetését, de most már akként, hogy ön vegye meg a felesége részét, és számítsa be az időközben felgyúlemlett használati díjakat, és azok kamatait. Küldhet oda vevőket is, akik igazolhatják, hoyg a felelősége nem akar kiköltözni az ítélet ellenére sem. Amennyiben ezen magartása miatt önt kár éri, kártéírtési igényét is érvlényesíheti a perben, és azt is beszámíthatja a megváltási árba.
Ha se önnek, se a feleségének nincs pénze arra, hogy egymást kivásárolják, és az árverésen sem lehet eladni az ingatlant (nincs rá vevő)- sajnos ebben az esetben a jog sem tud segíteni. DE én azt gondolom, hogy egy kiköltözési kötelezettség előírásával előbb-utóbb vége lesz az ügynek.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd |
|
| 5. |
| Idő: |
2009.08.20 21:23:48 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A férjemet 12 éve ismertem meg .Szülei lakásában laktunk ,a szülők a haszonélvezők .A tulajdonosok a 3 gyermek mindegyik 1/3 részben , de csak a férjem lakott a szülőkkel. Amikor odaköltöztem anyósom beteg volt (mániákus depresszio,az agyát sokkolták mert közeszélyes volt , a férjemet megtámadta, megszúrkálta késsel,kórházi kezelés után nyugtatózva otthonába engedték) teljes ellátásra szorult.Apósom kb. 1 év múlva meghalt tüdőemboliában.Onnantól a számlákat mi fizettük még azt a számlát is amit a 3 gyereknek kellett volna közösen fizetni a lakásrészletet.Mivel én ápolónő vagyok anyósomat a gyerekei közül nem ápolta senki csak a férjem és én ,mondván akkor nekik nem kell semmivel foglalkozni én mindent tudok.Teszem hozzá előtte sem erőltették meg magukat az édesannyukkal kapcsolatban.Az eltelt idő alatt anyósom állapota nagyon jóra foldult mert a gyógyszereit rendesen adtuk neki és foglalkoztunk vele. A középső testvér havonta eljön kb.2 óra hosszára látogatni. A legidősebb gyermek kb. 12 év alatt kb 5x láttogatta meg az anyukáját, nagy erőltetések árán se nem hivja fel telefonon ,mondván nem szeret telefonon beszélgetni..Tehát csak mi segitünk neki senki más .Hónapról hónapra éltünk .A férjem külföldön dolgozik jelenleg és nagyon jól keres .A sógornőmet és a keresztlányát folyamatosan pénzeli mivel ugy gondolja nagyon jó testvérek. De én átláttam a szitán mindig is aminek az lett a következménye hogy ellenük uszitom.(a férjem szerint )A lakást mivel lelakott volt 36 éve nem nyúlt hozzá senki .Elkezdtük felújjitani mivel nekem is született gyermekem és nem szerettem volna ha olyan körülmények között nőjjön fel.
A férjem segitséget kért a nővérétől ,hogy édesanyjukat vigye már el arra a 2 hétre mig a lakást újjitjuk mert vizhajtót szed és 10 percenként jár toalettre és mivel újjitottuk a fürdöt és a toalettet is igy nem tud hová járni.Nagy veszekedések árán sem vitte el , közölte vigyük fel a szomszédba fürdeni , ők nem fognak az anyjuk feje fölött lépkedni éjszaka .És kulcsot sem tudnak adni neki ..szóval nem érdekelte mi lesz az anyjukkal.Vadidegenek segitségével megoldottuk anyósom tisztálkodását.
A lakás értéke jóval több mint amikor beköltöztem.Viszont felértékelés nem készült a felújitás előtt.Az lenne a kérdésem hogy mit tudunk tenni azzal kapcsolatban .A férjemnek is megjött az esze időközben és tudatosult benne hogy éveken keresztül nekem volt igazam a testvéreivel kapcsolatban.A tulajdonjogot nem tudjuk megvenni tőlük, annyi pénzünk nincs , viszont a testvérei nem fognak a tulajdoni hányadról lemondani pedig ez volna a helyes mrt semmivel nem járultak hozzá sem a lakásfelujitáshoz sem pedig édesanyjuk ápolásához..Ha anyósom meghal mi nem tudunk lakást venni. Kérdem én mik az esélyeink.Kiköltöztethetnek a lakásból?A felújitási dijat visszaigényelhetjük?Az ápolásomért kérhetek visszamenőleg pénzt tőlük?A gyerekeket feljelenthetjük ,hogy nem akarnak foglalkozni az édesanyjukkal?
A haszonélvezete felét a gyermekemre átirattathatja anyósom ,hogyha meghal ne kelljen a felújitott lakásból elmennünk??
Kérem segitsen rajtunk mit tehetünk hogy jól jöjjünk ki a dolgokból ha anyósom esetleg meghal.
Maradok tisztelettel : K.-né Sz. Orsolya |
| Válasz: |
Kedves Holgyem,
vélményem szerint az egyetlen igényt, amit itt elszámolhatnak, az a felújítás költsége, pontosabban annak is a része, ami a másik két gyerekre esne. Figylembe kell azonban venni, hogy Önök használják a feljított ingatlant, tehát gyakorlatilg le is lakják a feljítást )annak bizonyos értékét). Az ott lakőás értékét is el kell teját számolni. Jelenleg a szülő haszonélvezeti joga miatt a szülő mondhatja meg, hogy ki lakjon a lakásban, így ő dönthet arról is, hogy kér e pénzt önöktől az ottlakásért (a akialakult gyakorlrlat szerint erre nem került sor, ebben szerepe bizonyosan van annak is, hogy Önök látják el a szülőt). Ha a szlő meghal, akkor a testvérek tulajdonojoga tehermentes lesz és ők döntenek aról, hogy engedik e ingyen használni a rájuk eső részt Önöknek, vagy a többlethasználatért esetleg használati díjat kérnek (erre tulajdonosként van joguk).
A testvéreknek nincs olyan köteklezettségük (véleményem szerint még erkölcsi sem), hogy lemondjanak az Önök javára a tulajdoni hányadukról. Önök azonban kérhetik, hoyga bíróság szüntesse meg a közös tulajdont oly módon, hogy a testvérek akarata ellenére is ruházza át önökre a testvérek tulajdoni hányadát - természtesen a testvéreknek járó részt ebben az esetben meg kell fizetni.
A haszonélvezeti jog nem forgalomképes, így azt átiratni Önökre nem lehet. A haszonélvezet a hasznélvező halálávaé megszúnik.
Összegezve: a szülőnek nyújtott segítség )mégha több is, mint amit a másik két gyerek adott) jogilag nem alapozza meg olyan kötekezettsget hogy a testvérek lemondjanak a saját tulajdnukról. BNem alapoz meg tulajdoni igény a felőjítás sem, legfeljebb a felőjítás értékéből a testvérekre eső részt lehet majd elszémolni (kérni) a t9öbbiektől. Ugyanakkor a testvérek is jogousltak lennének a saját tulajdoni hányaduk alapján a lakás használatára, ezért ha ezt a lehetőséget átendeik Önöknek, akkor ezért haszálati díjat kérhetnek a haszonélvezet megszűnése után. Ezen szembenálló igynek egy része kioltja egymást, a külöbnbözetet pedig rendezni kell. Akár úgy is, hogy Önök megveszika tesvérek részét, és a fizetendő összegbe beszmítjáék a felőjítása és a többlethasználat különbözeteként jelentkező igényt. Ennál többre meglátásom szerint nincs lehetőség.
Tisztelettel:
Dr. Szabert Attila ügyvéd |
|
|
|
|
 |
|
