| |
Jogi fórum (ügyvédi szolgáltatás magyar és orosz nyelven)
 | |
| 1. |
| Idő: |
2010.04.15 21:36:45 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesanyámmal 1/2-1/2 arányban vagyunk tulajdonosai egy nyaralónak. A szüleimé volt, édesapám halála után lettem én résztulajdonos. A haszonélvezeti jogot anyukám gyakorolja az egész ingatlanra vonatkozóan, és mint fizetővendéglátó szálláshelyből, neki bevétele is származik belőle. Az volna a kérdésem, hogy milyen arányban "szokás" viselni a felújítási/tatarozási munkák költségeit? Befolyásoló tényező-e az, hogy anyukám a haszonélvező, és hogy időszakosan bevétele származik belőle, vagy ebből a szempontból ennek nincs jelentősége. Mindketten szeretnénk korrekten és igazságosan kezelni a helyzetet, ezért is gondoltuk, hogy ennek utána járunk.
Válaszát előre is köszönöm. |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
a tulajdonostársak egymás között egyenlő arányban kötelesek viselni az önök esetében a rendkívüli kiadásokat (tatarozás, teljes feljítás). A kiadások viseléséhez azonban egyhangú döntésre van szükség, tehát Önnek nem kell feltétlenül beleegyezni ebbe. Ha azonban olyan jellegű kiadásról van szó, amely az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges, azt bármelyi tulajdonostárs elvégezheti beleegyezés nélkül is, és a másik köteles a rá eső részt viselni. Itt tehát az a lényeg hogy feltétlenül szükségesek e most ezek a munkák, és ezek a kiadások, mert ha nem, akkor nem köteles egyik tulajdonos sem hozzájárulni, hogy azokat a másik elvégezze.
Az ön tulajdoni hányadát édesanyja hasznélvezeti joga terheli, ezért kérdés, hogy a tulajdonos és a haszonélvező viszonyában ki viseli költségeket, mivel a hasznokat a haszonélvező szedi. Ezt a kérdést a kiadások jellege dönti el: a rendkívüli javításokat és helyreállításokat a tulajdonos köteles viselni, a dolog rendes fenntartásával együtt járó terheket azonban a haszonélvező.
Az önök által tervezett beruházás mértékétől (összegétől), a munkélatok jellegétől függ, hogy az rendkívüli kiadást jelent -e. Kérdés, hogy milyen állapotban van jelenleg a nyaraló (panzió), mely munkák szükségesek feltétlenül az állag megóvásához/fenntartásához, és ezek között van e - és milyen mértékben - rendkívüli javítást/helyreállítást jelentő munka. Különösen az utóbbi kérdés a fontos az önök viszonyában. Ha a tető pl. életveszélyes állapotban van (beomlik, korhadtak a gerendák, beázik stb) akkor az jelenthet rendkívüli javítást, helyrellítást igénylő munkét, és az állag megóvásához és a fenntartásához is feltétlenül szükséges, így ezt a munkát a másik beleegyezése nélkül bármelyik tulajdonostárs is elvégezheti, és kérheti a másikra eső összeget, amelyet a tulajdonos-haszonélvező viszonyban a tulajdonosnak kell állni. Ha azonban még biztonsággal betölti a funkcióját, akkor ez a munka még nem feltétlenül esedékes, nem biztos, h most van szükség rá. Ebben az esetben a tulajdonostárs tltakozhat a munka elvégzése ellen csakúgy, mint a reá eső összeg ellen.
A felújítással is hasonló a helyzet. Ha ez pl egyszerű festést, mázolást jelent - az kisebb kiadás, amelyet a haszonélvező köteles viselni. Ha azonban a biztosnégos működéshez, használathoz feltétlenül sort kell keríteni a burkolatok, vezetékek, nyílászárók, szigetelés stb cseréjére is (teljes felújítás), akkor ez rendkívüli kiadást jelent, amelyhez a tulajodnostársak között egyhangú döntés kell az összegszerűségre is kiterjedően, a haszonélvező és tulajdonos viszonyában ezt a munkát a tulajdonosnak kell állni, ha ezen a munkálatok elvégzése tovább nem húzható.
A magam részéről fontos szempontnak tartom azt is, hogy a teljesen felújított ingatlant a haszonélvező üzletszerűen hasznosítja, abból a felújítás után nagyobb bevételhez jut, és a tulajdonostárs csak a lelakott ingatlant kapja vissza. ezéert elsősorban a haszonélvező érdeke az, hogy a teljes felújítás megtörténjen.
Amint látják, az ügy megítélésében több vitatható elem is van, ezért én is azt javaslom, hogy egyezzenek meg egymással. A költségeknek azt a részét, amely a biztonságos használathoz feltétlenül szükséges, és már tovább nem húzható munkáat takarja, viselheti a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdonos, a többi a költséget pedig viselje a másik, aki mint haszonélvező le is fogja lakni az ingatlant, és neki származik bevétele a felújításból.
Tisztelettel:
DR. Sz.A. |
|
| 2. |
| Idő: |
2009.08.27 18:15:47 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Többen vagyunk tulajdonosai mint testvérek egy családi háznak amit 2004-ben 2.5 millió forintra értékeltek .Ez az össze után fizetett mindenki illetéket . Ketten benne lakunk a mai napig. Felajálottam a testvéreimnek , hogy megveszem a részüket azon az áron amire felértékelték vagyis 2.5 millió Ft-ért . Volt aki elfogadta az ajálatot , de sajnos volt aki nem mert keveselte .
Az én tulajdon részem a legnagyobb mert volt aki lemondott a részemre , de nincs meg a fele rész . Kérdéseim a következök . Akikel most siekrült megegyeznem az árban öket kifizetem akkor mgszereztem a tulajdon javát . Indithatok-e Polgári peres eljárást a közös tulajdon megszüntetésére? Ha igen mik az esélyeim , és az vétel árat akkor mi alapján róják ki ? Kinek mikor van elövásárlási joga ? Kinek mikor van alkú joga és mikor nincs ? Külön lehet-e értékesíteni a tulajdon részt ? Ezen azt értem , hogy pl. az egyik tulajdonos eladja egy kivül állószemélynek a saját részét , és igy egy idegen lakhatási jogot szerez. Nekem van hova menjek lakni , de viszont a másik testvérem aki benne lakik a házban Neki viszont nincs hova menni lakni. Az utcára kitenni a legtöbb testvér nem akarja én sem . Mik a lehetöségeink abban az esetben ha a többiek akikkel nem sikerült megegyezni ( kétszemély) meghírdetik eladásra a házat ? Van -e jogunk nem eladni ? Én elösször is megszeretném venni a családi házat a többiektől ugy , hogy ott marad továbbra is a testvérem . Többet viszont nem szeretnék fizetni a felértékelt árnál mivel nem is ér többet . Teljes felújításra szorúl , 40 éves , és falun van . Abban az esteben mi a lehetőség , ha a többség adja el igy én is , de olyan kivül álló személynek aki kp.ben kifízeti a 2.5 milliót , és ott lakhat a továbbra is a testvérem amit ebben az esetben írásban rőgzitenénk .
Válaszát elöre is köszönöm !
K.I. |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
amenniyben az egysik tulajdonostárs veszi meg a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát, az elővásárlási jogra vonatkozó szabélyok nem érvényesülnek, azaz ön bárkitől megvhetei az ő belegyezésével az ő részét, sőt akár még ajándékba is kaphatja.
Az aki nem akarja eladni a részét - azzal szemben kérni lehet a közös tulajdon megszüntetését,. Ennek egyik módja lehet az, hogy a bírósági szakértő által megállapított áron (ami lehet több/kevesebb is, mint az illeték alapjét képező ár, de meg is egyezhet azzal) Ön magához válthatja a másik tulajdoni hányadát, de akár az is, hgy az egész ingatlnt eladják, és a pénzt osztjk fel egymés között.
A közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó keresetnek azonban abíróság nem mindig köteles helyt adni. Például előfordulhat, hogy az a tesvér, aki bent lakik, tulajdoni hányadának megfelelő mértékű ingatalntrészt használ, és a tulajdni hényad eladásából kapott pénzen nem tudna gondoskodni a saját lahatásáról - hát ebben az esetben nem kizárt, hogy elutasítják a keresetet. Javaslom ezért, hogy a perrel kapcsolatos esélylatolgatás ügyében keressen meg egy szakembert, aki az összes fontos körülmény ismeretében tud önnek tanácsot adni.
Ami a saját tulajdoni hányad eladását illeti - erre szabadon va lehetőság. Ha a vevő külsős (nem tulajdonostárs), akkor a többieknek elővásárlási joguk lesz.
Tisztelettel:
dr. Szajbert Attila ügyvéd |
|
| 3. |
| Idő: |
2009.06.22 20:09:25 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesanyám halála után az ingatlan felét én örököltem, másik fele édesapámé akinek haszonélvetezi joga is van az ingatlan felett. A kérdésem az lenne,hogy jelenleg édesapám lakik az ingatlanban aki nem fizeti a 9ezer forintos közösköltséget egy éve.Igy tetemes tartozást halmozott fel.A társasház a tartozás felét rajtam követeli ügyvéd által.Jogosan teszik ezt?Hiszen a haszonélvezö édesapám,ö élvezi a lakás hasznait.A terhek mégis közösek lennének?Kérem szives segitségüket.
Köszönettel,Tünde |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
szerintem jogosan teszik. A társasháézban a tulajdonostársak állnak jogviszonyban egymással. A tulajdonos és haszonélvezőnek ezért egymást köt kell elintéznie ezt a dolgot. Az édesapja részben tulajdonos, ezért a közös költség felét neki kell fizetnie a társasház felé. A másik felét vizszont Önnek, mivel ön a másik tulajdonos, de természtesen visszakövetelheti ezt az összeget az apjától, és ha nem fizeti az apja vissza, akkor pernyertesség esetln végrehajtás alá vonhatja az ő tulajdoni hányadát is, tehát előbb,. vagy utób hozzá jut a pénzéhez.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd |
|
| 4. |
| Idő: |
2009.06.17 14:49:56 |
| Kérdés: |
Tisztelt Űgyvéd Úr!! Problémám őrőkőltem egy fél kűltelki ingatlant amásik fele a 76-éves élettársé. Na mármost mivel kűlterűlet kb2 milliot ér,a belterűletté nyilvánitásnak kűlőnbőző kritériumai vannak,kőzművesités,stb. Az idős hőlgy kőzőlte 8 millioft-ért eladja nekem a házat.Ez a ház Siofok kűlterűletén fekszik,a ház kb55 négyzetméter a telek 2000négyzetméter szerintem a ház nem ér 16 milliot. De egyébként sem tudnák fizetni. Kérdésem bekőltőzhetek-e a házba a probléma az, állitollag egy szoba amerikai konyha nappalival és egy fűrdőszoba van. Mik a bekőltőzés feltételei ebben az esetben? Mivel ő az én részem használatáért nem fizet semmit. Mit tanácsol ebben az esetben? Az idős hőlgy nagyon makacs,kőti az ebet a karohoz!! Tudomásomra jutott az is hogy legtőbszőr a lányánál alszik. Kőszőnőm segitségét!!! Űdvőzlettel: Marika |
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
a használati viszonyokat kell itt tisztázni.Tulajdonosként természetesen jogosult használni az ingatlant - akár az egészet is, ha a többlethasználat díját megfizeti a tulajdonostársnak. Ha a ház használata megosztható - akkor a felét használhatja. Ha jelenleg a teljes ingatlant a másik fél használja, ő köteles többlethasználati díjat fizetni Önnek - erre írásban szóltsa fel.
Alapvetően a jelenlegi használati viszonykból indulnék ki: ezt megváltoztatni önkényesen nem javaslom. Ha valamelyik oldalon töblethaszálat van, az használati díjjal kárpólható.
Próbáljanak megegyezni egymással. Ha megegyezni nem tudnak - a használat kérdésében a bíróság dönt. Ehhez pert kell indítani, amelyben kérni kell a használat szabályozását, és a többlethasználati díj megfizetését.
Tisztletettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd |
|
| 5. |
| Idő: |
2009.06.14 22:20:14 |
| Kérdés: |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő problémában kérném segítségét:
Van egy ingatlan mely az édesapám és az én nevemen van,az édesanyám a haszonélvező(az én részem a nagyobb tulajdonhányad).A dolog lényege,hogy én nem ragaszkodom az ingatlanhoz,szeretném ha édesapám kifizetne,sajnos azonban a ház eladhatatlan(rossz földrajzi elhelyezkedése miatt leginkább),ő pedig hivatalosan nyugdíjas,tehát anyagi helyzete sem teszi ezt elméletileg lehetővé.Ha minden igaz,ő az év egy részében a házban szokott tartózkodni./Jelenleg van egy párja,de hogy milyen minősítésben azt sajnos nem tudom/Szüleim válása után,nem tartottuk a kapcsolatot édesapámmal,mert nem jó viszonyban váltak el,ebből kifolyólag én sem szívesen ápolnám vele a kapcsolatot,de nem is lehet,mert én képtelen voltam valaha is utolérni.Ezt ezek után sem szeretném,fentiekből kifolyólag,csak a jogos részemet szeretném pénz formájában.Ebben az esetben mit lehet tenni?
Válaszát előre is köszönöm,tisztelettel:Győrfi Szilvia
|
| Válasz: |
Kedves Kérdező,
indíthat pert a közös tulajdon megszüntetésére. Ha az édesapja nem tud fizetni, mert pl. nincs pénze, akkor az ingatlan el is adható, és a vételárat oszthatják meg egymás között. vagy Ön veheti meg édesapja részét, és az után eladja az egész ingatlant. Ha egyik félnek sincs pénze a másik kiváltására, akkor jöhet az eladás. Ebben az esetben a haszonélvező jogait is figyelembe kell venni neki is jár a vételárból megfelelő rész. Haszoélvezeti joggal terhelten ugyanis gyakorlatilag eldhatatlana lakás.
Ha pénz sincs a kiváltársa, és a lakást sem lehet eladni, akkor sajnos ezen a bíróság sem fog tudni segíteni, talán majd egy másik alkalommal (ha a helyzet valmilyen irányba változk), megoldható lesz a közös tulajdon megszüntetése is.
Tisztelettel:
Dr. Szajbert Attila ügyvéd |
|
|
|
|
 |
|
